Idén 1 6 milliárd euró körül lehet az ingatlanbefektetési volumen

2019. 11. 21., 08:45

Az ingatlanbefektetési volumen idén 1,6 milliárd euró (mintegy 530 milliárd forint) körül lehet, ami elmarad a tavalyi 1,76 milliárd eurótól (580 milliárd forint), jövőre viszont ennél is magasabb lesz az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) és a CBRE ingatlan-tanácsadó prognózisa szerint.

Az ingatlanfejlesztés napja alkalmából készült éves ágazati elemzésükben megállapítják: a magyar piac továbbra is vonzó a nemzetközi és az egyre tőkeerősebb magyar befektetők körében. Az ország uniós viszonylatban is kiemelkedő, 5 százalékot is meghaladó gazdasági bővülésének, a kiszámítható és stabil szabályozási környezetnek, valamint a kedvező hozamoknak köszönhetően.

Az idén tízéves IFK közleménye idézi a szervezet elnökét, Takács Ernőt, aki hangsúlyozta: az enyhe visszaesés nem a magyar piac sajátossága, hanem az egész kelet-közép-európai régióra jellemző tendencia. Összeurópai összehasonlításban azonban kifejezetten jó teljesítményt mutat a magyar piac.

Az erőteljesebb bővülés akadálya az erősödő kereslet mellett is csökkenő kínálat volt, a kapacitás- valamint szakemberhiány is akadályozta a fejlesztéseket. Jövőre azonban több termék kerül a piacra, ismét gyorsabban nőhet az átadott fejlesztések értéke. Az IFK tagjainak harmada még így is azzal számol, hogy az idén a tavalyinál is jobb évet zár.

A negyedik negyedévben körülbelül 8 ezer új lakás átadása várható, a társasházépítők a kedvezményes 5 százalékos lakásépítési áfa év végi kivezetése miatt ugyanis a következő hónapokra időzítették az átadásokat. Az év végére várhatóan 20 ezer lakás épül, ez azonban elmarad a lakásállomány megújításához szükséges 40 ezertől.

Idén, az első három negyedévben 10 302 új lakás épült, 0,8 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 27 388 volt, 2,7 százalékkal több, mint a múlt év azonos időszakában. Szakértők szerint ugyanakkor a kedvezményes áfa év végi megszűnése miatt az újlakás-piaci kínálat csökkeni fog.

Az IFK elnöke a CBRE összeállítására hivatkozva ismertette: a harmadik negyedévben a budapesti modern irodák átlagos kihasználatlansági rátája újabb történelmi minimumszintet beállítva 6 százalék alá süllyedt az elmúlt években látott erős bérleti keresletnek, másrészt az új átadások alacsony volumenének következtében.

Az előrejelzés szerint az idei, visszafogott, 112 ezer négyzetméter új irodafejlesztést 2020-ban - egyes projektek átcsúszása miatt is - robusztusabb bővülés követi, több mint 216 ezer négyzetméterrel. A következő 2-3 évben jelentős mennyiségű, a fennálló irodaállomány 16 százalékát kitevő bővülés várható, amelynek hatására az irodapiac kihasználatlansági rátájának enyhe emelkedése, de továbbra is egészséges szintje prognosztizálható.

Budapesten és az agglomerációban található ipari-logisztikai ingatlanok szabad területének aránya szintén a valaha mért legalacsonyabb szinten, 2 százalékon volt a harmadik negyedévben, ami negyedéves összehasonlításban 0,2 százalékpontos, évesben pedig 1,7 százalékpontos mérséklődés. A bérleti igény az ipari ingatlanok iránt a harmadik negyedévben megközelítette a 155 ezer négyzetmétert, 42 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

Az elmúlt egy évben a 422 ezer négyzetmétert is meghaladó bérbe adott ipari ingatlan terület 55 százalékos éves növekedést jelent. A CBRE az idén 184 500 négyzetméter új ipari ingatlan átadásával számol.

Takács Ernő szerint az elmúlt négy év sikertörténet, hiszen a 2009-es mélyrepülést követően a piac 2016 végére elérte az évi 1,6-1,7 milliárd eurós forgalmat, és azóta is ezen a szinten mozog. A piac az enyhe lassulás ellenére hat-nyolcszorosa a 2009-esnek, amikor a volumen 320 millió euróra esett vissza a világgazdasági recesszióban. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az ingatlanbefektetői összetétel is jelentősen változott, míg 2007-ben a hazai befektetők aránya elenyésző volt, mára stabilan 60 százalék feletti.

A közlemény szerint az ingatlanfejlesztés napján, november 20-án átadták a VII. Hallgatói Ötletbörze pályázatának „IFK Talentum 2019” díját, melyet egy modern panelház és környezete kialakítását megtervező csapat Legózd össze! című pályamunkája nyert el.

Megjelent az IFK által elindított, Ingatlanfejlesztés Anno című könyvsorozat következő része is, Magyar bau, magyar haus címmel az irányzat százéves évfordulója alkalmából.

Az IFK Magyarország vezető ingatlanfejlesztő társaságait képviseli, 21 tagja van, amelyek mintegy 4,1 millió négyzetméter ingatlant fejlesztettek több mint 8,5 milliárd euró értékben, és amelyekben több mint 140 ezer ember dolgozik. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS