Hullámzó árak az európai lakáspiacon

2023. 10. 24., 12:22

A folyamatos áremelkedés végét jelentő trendforduló csupán két negyedéven keresztül tartott az EU ingatlanpiacain, ugyanis 2023 második negyedévében a lakásárak ismét 0,3 százalékkal nőttek az előző negyedévhez képest, miközben a bérleti díjak 0,7 százalékkal emelkedtek az Eurostat szerint. Az ingatlanárak azonban még így sem érték el az egy évvel ezelőtti szintet Európában, míg a magyar lakásárindex továbbra is csúcsokat döntöget a Duna House Barométer szerint.

Nem tartott sokáig az árak enyhülése az Európai Unió tagállamainak ingatlanpiacán. A 2022. negyedik negyedévben lezajló trendforduló véget vetett a 2015 óta tartó folyamatos áremelkedésnek, ugyanakkor mindössze két negyedévnyi áresést követően 2023 második negyedévében ismét kismértékű emelkedés tapasztalható az eladó ingatlanok szegmensében, miközben a bérleti díjak rendületlenül tovább emelkedtek az Eurostat legfrissebb adatai szerint.

Az elmúlt negyedévben érezhető, enyhe áremelkedés azonban még mindig nem jelenti azt, hogy az ingatlanárak elérték volna a trendforduló előtti szintet. Az előző év azonos időszakához, vagyis 2022 második negyedévéhez mérten még mindig 1,7 százalékkal csekélyebbek az euró övezetben és 1,1 százalékkal alacsonyabbak az ingatlanárak az Európai Unió egészét tekintve 2023 második negyedévében a statisztika szerint.

Az adatokat közlő tagállamok közül 2023 második negyedévében kilenc országban csökkentek éves szinten a lakásárak, tizenhét nemzet esetében növekedést mutatnak az adatok az előző év második negyedévéhez mérten. A legnagyobb csökkenést Németországban (-9,9 százalék), Dániában (-7,6 százalék) és Svédországban (-6,8 százalék) regisztrálták, de jelentős arányban (-6,4 százalék) mérséklődtek az árak Luxemburgban is. A Magyarországot határoló országok közül Szlovákiában -1,9 százalékos mértékű árcsökkenés, míg Ausztriában minimális enyhülés (-0,3 százalék), Romániában stagnálás (0,1 százalék) jellemezte a szegmenst.

Merőben más a helyzet azonban hazánk délnyugati szomszédjában, Horvátországban, ahol a legnagyobb növekedés (+13,7 százalék) érezhető 2023 második negyedévében 2022 azonos időszakához képest. Jelentős emelkedést regisztráltak még Bulgáriában (+10,7 százalék) és Litvániában (+9,4 százalék) is, a magyar ingatlanpiac ezúttal mindössze 2,8 százalékos áremelkedést produkált az elmúlt időszakban.

Az előző negyedévhez képest összességében továbbra is inkább az árak emelkedése jellemezte a piacot 2023 második negyedévében, azonban jó hír a magyar lakásvásárlóknak: hazánk lakásárai ezúttal az enyhülés jeleit mutatták. Tizenegy tagállamban szemléltetnek csökkenő értékeket az adatok, míg tizenöt tagállamban tovább emelkedtek az árak. A legnagyobb áresést Szlovákiában (-3,9 százalék), Luxemburgban (-2,7 százalék) és Magyarországon (-1,7 százalék), míg a legnagyobb növekedést Lettországban (+5,1 százalék), Bulgáriában (+4,3 százalék) és Észtországban regisztrálták. (+3,8 százalék).

„Az európai trenddel megegyezően az elmúlt egy évben beköszöntött az árak csökkenése a magyar lakáspiacon is. A várva várt mérséklődés azonban enyhébb volt a korábbi elvárásoknál, ráadásul a gazdasági helyzet, az infláció és a hitelezési nehézségek sem serkentették túlzottan a vásárlási kedvet” – mondta Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője.

A Duna House Barométer Országos lakásárindexe 2022 második és harmadik negyedévében nominál értéken 275 ponton zárt, majd a következő két negyedév az árszint fokozatos ereszkedését hozta, egészen a 2023 első negyedévében mért 261 pontos alsó határig, ami az előző év azonos időszakánál így is kereken 30 ponttal magasabb árszintet jelez.

„Az év első negyedévéhez képest a második negyedévben az Eurostat által közölt uniós irányt, vagyis az árak emelkedését erősíti meg a magyar ingatlanközvetítő árindexe is, azonban a vevők számára pozitívum, hogy az ingatlanközvetítő legfrissebb kiadványa szerint a harmadik negyedévben már csak stagnáltak az árak, reál értéken pedig egy pontot enyhült is az árindex” – tette hozzá a szakértő.

Az Eurostat elemzése hosszabb időtávon is érdekes adatokat mutat: 2010 és 2023 második negyedéve között a lakásárak 46 százalékkal, a bérleti díjak 21 százalékkal nőttek az EU-ban. A lakásárak több mint kétszeresére nőttek Észtországban (+211 százalék), Magyarországon (+180 százalék), Litvániában (+152 százalék), Lettországban (+144 százalék), Csehországban (+122 százalék), valamint azonos mértékben Luxemburgban és Ausztriában (+120 százalék). Csökkenést Görögországban (-14 százalék), Olaszországban (-8 százalék) és Cipruson (-3 százalék) figyeltek meg.

2010 óta a bérleti díjak az EU 26 országában egységesen emelkedtek, a legnagyobb mértékben Észtországban (+208 százalék) és Litvániában (+168 százalék). A bérleti díjak mindössze egy tagállamban, Görögországban csökkentek (-21 százalék).

„A bérleti díjak emelkedésére kelet-európai viszonylatban számos ország – köztük hazánk és Lengyelország – esetében volt hatással az orosz-ukrán konfliktus elől biztonságos közeget kereső ukrán állampolgárok érkezése. A Numbeo adatai szerint a régió nagyvárosai közül a legmagasabb bérleti díjakkal Prága után a lengyel nagyvárosokban találkozni, Budapest tizenkettedik a sorban, ahol egy egyhálószobás lakás ára közelíti a 600 eurót” – tette hozzá Benedikt Károly.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-03-02 15:10:41
Ugyanazon elbírálás alá esik a bányászat, a kereskedelem, a fogadás, a befektetés, valamint az ellenértékként történő szerzés is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS