Hat négyzetméter hiányzik a magyarok egy részének boldogságához

2020. 01. 21., 15:15

A budapestiek átlagosan 59 négyzetméteren élnek, míg a falvakban lakók 101 négyzetméteren – derül ki a K&H biztos jövő felméréséből. Az ideálisnak tartott ingatlan mérete 89 négyzetméter, ami átlagban 6 négyzetméterrel nagyobb, mint amiben jelenleg laknak a magyarok. A vágyak és a realitás a két fős háztartások esetében találkozik: ők 73 négyzetméterből gazdálkodhatnak és azt is tartják ideálisnak.

Hat négyzetméter – ennyivel szeretnének nagyobb lakást a 30-59 éves magyarok – legalábbis ez derül ki a K&H biztos jövő felméréséből, amely a jelenlegi lakáshelyzet mellett azt is megvizsgálta, hogy mekkora ingatlant tartanának megfelelőnek.
 
Hat négyzetméter hiányzik
Az érintett korosztály tagjai átlagosan 83 négyzetméter alapterületű lakóingatlanban élnek, miközben 89 négyzetmétereset tartanak ideálisnak. A budapestiek jelenleg 59 négyzetméteren laknak, míg a falubeli társaik ennek majdnem a dupláját, 101 négyzetmétert mondtak. Ugyanakkor akik lakást szeretnének vásárolni a következő 5 évben, azok átlagban 76 négyzetméteres ingatlant vennének.
 
A létszám persze jelentősen befolyásolja a méreteket: a felmérés szerint az egyedülállók 55 négyzetméteres ingatlanban laknak és ennél mindössze 1 négyzetméterrel szeretnének nagyobbat. A két fős háztartásoknál hasonló a helyzet, ők átlagosan 73 négyzetméteren élnek és ezt is tartják ideálisnak.

Más a helyzet azonban azoknál, akik hárman vannak: ők jelenleg 85 négyzetmétert osztanak meg egymással, de ennél valamivel nagyobb alapterületre, 92 négyzetméterre lenne szükségük. A négy fős családok pedig a jelenlegi 93 négyzetméter helyett 104-re vágynak, az öt fős háztartások 112 négyzetméter helyett 125 négyzetméterre tartanának igényt.
 
Ki, kivel lakik?
A kutatás választ adott arra is, hogy a megkérdezettek kivel laknak egy fedél alatt. Érdekes, hogy az egyszemélyes háztartások egyébként az 50-es korosztályban a leggyakoribbak, és a legtöbb egyedülálló Budapesten és a megyeszékhelyeken lakik. Akik megosztják valakivel az ingatlanjukat, azoknak a 76 százaléka a párjával teszi ezt, 58 százalékuknál pedig gyerek is van a családban. Budapesten csak a válaszadók 42 százaléka lakik együtt a gyerekével, megyeszékhelyen, kisvárosban és faluban ez az arány sokkal magasabb, jellemzően 60 százalék. A megkérdezettek 13 százaléka a szüleivel, 4 százalékuk pedig más rokonnal él egy fedél alatt.

A biztos jövő felmérésről
A K&H és a Free Association a biztos jövő felmérés keretében a magyarok biztonságérzettel és jövőképpel kapcsolatos várakozásait vizsgálja. A kutatásban a biztonságérzetet leginkább befolyásoló tényezőket és annak várt változásait vizsgálják: jelenlegi, rövid és hosszú távú anyagi biztonság; közbiztonság, ingatlanokkal kapcsolatos félelmek, természeti csapások, közlekedésbiztonság, járművek biztonsága és utazás. A kutatásban 500 fő vett részt. Az adatfelvétel 2019. augusztus 30. és szeptember 10. között zajlott.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS