Használtautó-import: tartja vezető helyét a Volkswagen

2024. 01. 04., 14:10

2023-ban 105 662 import használt személyautó kapott hazai rendszámot a DataHouse adatai szerint. Ez a szám 16,2 százalékkal marad el az egy évvel korábbi értéktől. A behozott használt autók száma egész évben a havi 9 ezres átlagos szint körül mozgott, ami jelentősen elmarad az előző évek havi 10-11 ezres behozatali átlagától.

Hosszú idő óta 2023-ban fordult elő először, hogy – bár ezen a piacon is történt kisebb visszaesés – több új autót (107 720 járművet) helyeztek forgalomba, mint használtat.

„A tavalyi reálbércsökkenés miatt kialakult átmeneti keresleti sokk az autópiacokon belül elsősorban a használtautó-import szegmensét érintette. A belföldi adásvételek száma ugyanis hozta a 2022-es szintet, és az újautó-értékesítésben is csupán 3,4 százalékos volt a visszaesés az előző évhez képest – mutat rá Halász Bertalan, a JóAutók.hu vezérigazgatója. – Az alacsony behozatali számokért több tényező együttes hatása lehet a felelős. Egyrészt a gazdasági nehézségek miatt a nyugati piacokon is megnőtt az érdeklődés a használt autók iránt, ami felfelé mozdította az árakat. Másrészt a jövedelmi helyzet romlása miatt idehaza a megmaradt vásárlók is óvatosabbá váltak, és a jobban nyomon követhető előélettel rendelkező belföldi kínálat felé fordultak.”

A behozott használt autók közötti márkasorrendet hagyományosan a Volkswagen (13 százalék) vezeti, a második helyről azonban a Ford (9 százalék) 2023-ban leszorította az Opelt (8,8 százalék). Az Audi (6,9 százalék) negyedik helye változatlan, ugyanakkor a következő helyeken szintén helycsere történt: a Mercedes (6 százalék) a nyolcadik helyről az ötödikre ugrott, megelőzte a BMW-t (5,6 százalék), a Toyotát (5,1 százalék) és a Hyundai-t (4,5 százalék) is.

2024-es várakozások

A JóAutók.hu várakozásai szerint az év első néhány hónapjában érdemi fordulat nem várható a használtautó-behozatalban: bár lehetnek kiugró hónapok, a forgalom csak lassan, fokozatosan kezdhet majd visszatérni a 10 ezres tartomány közelébe. Ezt a folyamatot erősítheti, hogy amennyiben a nagy európai piacok (elsősorban is a fő beszerzési forrást jelentő Németország) gazdasága ismét magára talál, külföldön ismét nagyobb választékból és kedvezőbb áron, kevesebb kompromisszum vállalásával lehet majd autóhoz jutni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS