Ha van 20 millió forintja, ilyen ingatlant vehet érte

2019. 02. 19., 17:00

Míg vidéken akár 100 négyzetméter feletti ingatlan is vásárolható 20 millió forintból, addig ez az összeg a fővárosban már jellemzően csak egy garzonlakásra elegendő – derül ki a Duna House elemzéséből. Egy dolog azonban közös a két területben: országszerte egyre kisebb lakásra elég ez az összeg.

A vizsgálatba bevont megyeszékhelyek közül Miskolcon lehet a legnagyobb használt lakást megvásárolni a rendelkezésre álló összegből, közel 130 négyzetmétert. A skála másik végén Budapest áll, ahol ez a 20 millió forint már csak alig több mint 30 négyzetméterre elegendő, azaz közel 100 négyzetméter a különbség. Miskolchoz hasonlóan, 100 négyzetméter feletti lakás érhető el a keretösszegből Békéscsabán és Szolnokon, de Kaposváron is hasonlóak a lehetőségek.

Öt megyeszékhelyen 70-80 négyzetméter közötti használt lakást vásárolhatnánk, Szombathelyen 67 négyzetméteres ingatlant, míg további öt településen 50 és 60 négyzetméter közötti alapterületű lakás jön ki a keretből.

A legdrágább vidéki városnak Győr bizonyult, de még itt is 70 százalékkal nagyobb alapterületű lakás tulajdonosai lehetünk, mint a fővárosban. A budapesti kerületek esetében a skála 22 és 51 négyzetméter között változik, legtöbbet a XXIII. kerületben, legkevesebbet pedig az V. kerületben éri a pénzünk.

A külsőbb kerületekben, elsősorban a pesti oldalon kapható 20 millió forintért a legnagyobb használt lakás, míg a pesti belvárosban és a központi budai kerületekben a jóval drágább ingatlanoknak köszönhetően csak garzon-lakások érhetők el a keretből.

„A fővárosi árak folyamatos növekedésével egyre kisebb méretű ingatlanra elegendő a vizsgálat alapjául szolgáló 20 millió forint. Az V. kerület átlagos négyzetméterára közelíti az egy millió forintot, míg a XXIII. kerületben ezzel szemben csak 400 ezer forint környékén mozog ez az érték, így méretben is jelentős különbséget érhetünk el, ha külsőbb kerületben tervezzük a lakásvásárlást” –– nyilatkozta Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS