Míg vidéken akár 100 négyzetméter feletti ingatlan is vásárolható 20 millió forintból, addig ez az összeg a fővárosban már jellemzően csak egy garzonlakásra elegendő – derül ki a Duna House elemzéséből. Egy dolog azonban közös a két területben: országszerte egyre kisebb lakásra elég ez az összeg.
A vizsgálatba bevont megyeszékhelyek közül Miskolcon lehet a legnagyobb használt lakást megvásárolni a rendelkezésre álló összegből, közel 130 négyzetmétert. A skála másik végén Budapest áll, ahol ez a 20 millió forint már csak alig több mint 30 négyzetméterre elegendő, azaz közel 100 négyzetméter a különbség. Miskolchoz hasonlóan, 100 négyzetméter feletti lakás érhető el a keretösszegből Békéscsabán és Szolnokon, de Kaposváron is hasonlóak a lehetőségek.
Öt megyeszékhelyen 70-80 négyzetméter közötti használt lakást vásárolhatnánk, Szombathelyen 67 négyzetméteres ingatlant, míg további öt településen 50 és 60 négyzetméter közötti alapterületű lakás jön ki a keretből.
A legdrágább vidéki városnak Győr bizonyult, de még itt is 70 százalékkal nagyobb alapterületű lakás tulajdonosai lehetünk, mint a fővárosban. A budapesti kerületek esetében a skála 22 és 51 négyzetméter között változik, legtöbbet a XXIII. kerületben, legkevesebbet pedig az V. kerületben éri a pénzünk.
A külsőbb kerületekben, elsősorban a pesti oldalon kapható 20 millió forintért a legnagyobb használt lakás, míg a pesti belvárosban és a központi budai kerületekben a jóval drágább ingatlanoknak köszönhetően csak garzon-lakások érhetők el a keretből.
„A fővárosi árak folyamatos növekedésével egyre kisebb méretű ingatlanra elegendő a vizsgálat alapjául szolgáló 20 millió forint. Az V. kerület átlagos négyzetméterára közelíti az egy millió forintot, míg a XXIII. kerületben ezzel szemben csak 400 ezer forint környékén mozog ez az érték, így méretben is jelentős különbséget érhetünk el, ha külsőbb kerületben tervezzük a lakásvásárlást” –– nyilatkozta Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője.
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.