Az üzleti, ezen belül is különösen az ipari, építőipari várakozások romlása miatt jelentősen csökkent áprilisban a GKI konjunktúraindexe, nagyjából két évvel ezelőtti szintjére esett vissza – közölte GKI Gazdaságkutató Zrt.
Az előző két hónaphoz hasonlóan az üzleti várakozások romlottak, a fogyasztók ugyanis harmadik hónapja egyre optimistábbak.
Az Európai Unió támogatásával végzett felmérés szerint a konjunktúraindex a márciusi 6,2 pontról áprilisban 2,9 pontra esett vissza. Az üzleti bizalmi index a márciusi 12,1 pontról áprilisban 7,1 pontra csökkent, a fogyasztói bizalmi index viszont az előző havi mínusz 10,7 pontról mínusz 8,9 pontra javult.
Az üzleti várakozások december óta romlanak, legnagyobb mértékben az iparban és az építőiparban. Áprilisban a legnagyobb visszaesés az iparban, a legkisebb a szolgáltató szektorban következett be.
Jelentősen romlott a várható termelés és a rendelésállomány - ezen belül az export -, valamint a készletek megítélése. Az elmúlt időszaki termelést változatlannak látták a válaszadók. Áprilisban az építőipari bizalmi index egy évvel ezelőtti szintjére esett vissza. Az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos elégedettség csökkent, a rendelésállományok értékelése pesszimistábbá vált. Egyaránt rosszabbak lettek a magas- és a mélyépítő cégek kilátásai.
A kereskedelmi bizalmi index a márciusi emelkedés után áprilisban ennél jelentősebben csökkent, s ezzel az elmúlt öt évet jellemző viszonylag keskeny sáv közepéhez áll közel. Az eladási pozíció és a rendelésállomány megítélése érezhetően kedvezőtlenebb lett, a készleteké viszont javult. A szolgáltatói bizalmi index áprilisban két éves mélypontjára került.
A foglalkoztatási szándék múlt év végéhez képest bekövetkezett gyengülése az ipar kivételével áprilisban is folytatódott. Bár továbbra is minden ágazat létszámnövelésre törekszik, ennek mértéke idén érezhetően gyengült, főleg az építőiparban.
A lakosság munkanélküliségtől való félelme még soha nem volt olyan alacsony, mint most áprilisban. Az áremelési törekvés az iparban és a kereskedelemben kissé gyengült, az építőiparban és a szolgáltató szektorban nem változott. Ugyanakkor az áremelésre törekvők aránya főleg az építőiparban és a kereskedelemben továbbra is magas, miközben árcsökkentésre alig számít valaki.
Kissé tovább mérséklődött a fogyasztók inflációs várakozása. A magyar gazdaság jövőjének megítélése áprilisban az üzleti szféra minden ágazatában sokat romlott, különösen az iparban, ahol a rosszabbodást várok aránya már meghaladta a javulásban bízókét.
A GKI fogyasztói bizalmi index értéke január óta javul, ennél magasabban utoljára tavaly szeptemberben állt. A fogyasztók várható pénzügyi helyzetüket áprilisban kissé rosszabbnak, megtakarítási lehetőségüket viszont kedvezőbbnek érezték, mint márciusban.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU módszertanának megfelelően – konjunktúra-indexének kiszámításakor az üzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem az építőipar és a szolgáltató szektor, illetve a lakosság várakozásait veszi figyelembe. A GKI konjunktúraindex a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga. (MTI)
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.