Tőkejövedelmet 2020-ban csaknem 266 ezer magánszemély vallott be, ami közel 40 ezer fővel alacsonyabb, mint egy évvel azelőtt – közölte a GKI a NAV adataira hivatkozva.
Az osztalékból, árfolyamnyereségből vagy tartós befektetésből származó jövedelem visszaesésének oka feltehetően a koronavírus járvány okozta nehezedő gazdasági környezet volt.
Az egy tőkésre jutó átlagos jövedelem adózás után 6,75 millió forintot tett ki tavalyelőtt, miközben a nettó éves átlagkereset ekkor 3,2 millió forint volt.
A GKI rámutatott: az összes tőkejövedelem 78 százalékát a legfelső 11 százalék, 30 ezer ember birtokolta, akik fejenként 48 millió forint tőkejövedelmet vihetettek haza 2020-ban.
A tőkejövedelmek 35 százaléka Budapesten keletkezett, ezt követi Pest megye 16 százalékkal, majd Hajdú-Bihar megye 5,5 százalékkal, míg Nógrád megyének a korábbi adatokhoz hasonlóan egyedüliként volt 1 százalék alatti a részesedése.
Az egy lakosra jutó tőkejövedelmek szempontjából az első helyezett 7 millió forint tőkejövedelemmel a Somogy megyei Somogycsicsó lett 2020-ban, Felcsút a második lett 5,7 millió forinttal, miközben a harmadik helyen a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Arnót végzett az egy lakosra jutó 2,8 millió forintos értékkel.
A főváros esetében az V., a XII. és a II. kerület teljesített a legjobban egy lakosra jutó tőkejövedelmek szempontjából (1,6; 1,5 és 1,1 millió forinttal egy főre jutóan).
A 2019-es évi adatokhoz képest a tőkések száma minden település típuson csökkent 11-12 százalékkal. Ezzel ellentétben az egy tőkésre jutó jövedelmek a községeket leszámítva minden település típus esetén több mint 20 százalékkal növekedtek.
A GKI szerint az adatokból arra lehet következtetni, hogy a koronavírus járvány által okozott nehéz gazdasági környezetben a leggazdagabb tőkések még gazdagabbak lettek, míg a szegényebb tőkések vagy nem jutottak nyereséghez, vagy nyereségüket újra befektették a cégükbe. (MTI)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.