Fővárosi lakáspiac: Soroksár, Csepel és Budafok-Tétény a legkevésbé népszerű

Fővárosi lakáspiac: Soroksár, Csepel és Budafok-Tétény a legkevésbé népszerű
2021. 12. 03., 16:04

A Duna House legfrissebb ingatlanpiaci elemzése szerint idén októberben Soroksár, Csepel és Budafok-Tétény végzett az érdeklődési ranglista végén. Az elmúlt évekhez viszonyítva tehát nem történt érdemi változás a sereghajtók mibenlétében, csak az érdeklődés arányában. A 23. kerületben a budapesti lakáskeresők közül mindössze 1,6 százalék nézelődött, míg a 21.-ben 2,6 százalék, a 22.-ben pedig 3,9 százalék volt a megoszlás.

„A kevésbé keresett kerületeket is két részre lehet osztani: vannak, amelyek évről évre haladnak felfelé a népszerűségi listán, és vannak, amelyek iránt az érdeklődés egyre csak csökken. Előbbibe jellemzően azok a kerületek tartoznak, amelyek átestek városrehabilitációs felújításokon és több újépítésű projektnek is otthont adnak. Utóbbiakból hiányzik az az átütő erő, hogy új fejlesztéseket vonzanak a környékükre. Hiszen egy modern, feltörekvő városrész ellensúlyozni tudná az esetleges elmaradásokat a többi kerülethez képest” – magyarázta Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.

Az ingatlanközvetítő felmérése alapján a feltörekvő kerületek közé sorolhatjuk a 15. mellett az 5. és a 9. kerületet is. A tavalyi év azonos időszakához viszonyítva tehát nőtt az érdeklődés a belvárosi kerületek iránt, a magasabb árak ellenére is. A keresettség azonban 2020-hoz képest is tovább csökkent az 1., 8. és 12. kerületekben, a legnagyobb visszaesés (3,1 százalék) azonban a 2. kerületben volt tapasztalható, amivel a városrész lecsúszott a népszerűségi dobogóról.

„A lakóhely választásánál fontos szempontot játszik a közlekedés, a munkahelyek léte és elérhetősége, amelyek szempontjából sokszor hátrányt szenvednek a külsőbb kerületek. Ingatlanárakat és közbiztonságot tekintve azonban jó választás lehet a kedvezőbb árú, biztonságosabb külvárosi környék egy-egy sűrűbben lakott belvárosi területnél” – tette hozzá a szakember.

Éves tekintetben vizsgálva sem figyelhető meg változás: 2021 eddigi részére nézve szintén elmondható, hogy Soroksár, Csepel és Budafok-Tétény volt a legkevésbé népszerű kerület Budapesten. A Duna House adatai szerint a fővárosi ingatlanpiacon stagnáló forgalom mellett az átlagárak 6 százalékot emelkedtek. A vevőknek idén már átlagosan 43 millió forintot kellett fizetni egy budapesti lakásért, a kerületek között még mindig Angyalföld a legkedveltebb, amit szorosan követ Zugló és Újbuda.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS