Budapesten nominálisan 18,9 százalékos éves lakásár-emelkedés volt megfigyelhető 2018 és 2019 harmadik negyedéve között, ami jelentős lassulás a 2018 második és 2019 második negyedéve között mért 24,4 százalékos növekedési ütemhez képest a Magyar Nemzeti Bank 2019. harmadik negyedévére vonatkozó lakásárindexe szerint.
Az MNB szerdán a honlapján közölte, a harmadik negyedévben országos átlagban 1,3 százalékkal emelkedtek a lakásárak nominális alapon, míg az éves nominális növekedési ütem az előző negyedévben megfigyelt 17,8 százalékról 14,8 százalékra mérséklődött. Reálértelemben a lakásárak éves növekedési üteme országos átlagban 11,4 százalék volt a vizsgált időszakban.
Budapesten 2019 harmadik negyedévében nominális alapon átlagosan 1,2 százalékkal drágultak a lakások árai, mindez 4,5 százalékpontos csökkenés az előző negyedév dinamikájához képest.
A vidéki városokban a harmadik negyedévben 3,7 százalékkal drágultak a lakások az előző negyedévhez képest, míg éves alapon 20,5 százalék volt a nominális lakásár-emelkedés, amely valamelyest lassabb az előző időszak éves szinten mért 22,1 százalékos dinamikájánál. A községekben negyedéves alapon 3,6, éves alapon 0,2 százalékos lakásár-csökkenés volt tapasztalható.
Az ország területi egységeit tekintve közölték, a legintenzívebb éves árdinamikát a közép-dunántúli, az észak-alföldi, a dél-alföldi és az észak-magyarországi városok mutatták. Nominális alapon ezekben a régiókban továbbra is 20 százalékot meghaladó áremelkedés valósult meg 2018 harmadik negyedévéhez képest.
A nyugat-dunántúli régióban 17,5 százalékos, a dél-dunántúli régióban 16,6, a közép-magyarországi régióban pedig 15,9 százalékos áremelkedés volt megfigyelhető éves alapon. Az adatok azt mutatják, hogy a növekedési ütem valamennyi régió városaiban meghaladta az átlagos éves országos lakásár-drágulás mértékét. (MTI)
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.