Ennyivel nőttek a lakásárak Budapesten és vidéken

2020. 01. 29., 14:30

Budapesten nominálisan 18,9 százalékos éves lakásár-emelkedés volt megfigyelhető 2018 és 2019 harmadik negyedéve között, ami jelentős lassulás a 2018 második és 2019 második negyedéve között mért 24,4 százalékos növekedési ütemhez képest a Magyar Nemzeti Bank 2019. harmadik negyedévére vonatkozó lakásárindexe szerint.

Az MNB szerdán a honlapján közölte, a harmadik negyedévben országos átlagban 1,3 százalékkal emelkedtek a lakásárak nominális alapon, míg az éves nominális növekedési ütem az előző negyedévben megfigyelt 17,8 százalékról 14,8 százalékra mérséklődött. Reálértelemben a lakásárak éves növekedési üteme országos átlagban 11,4 százalék volt a vizsgált időszakban.

Budapesten 2019 harmadik negyedévében nominális alapon átlagosan 1,2 százalékkal drágultak a lakások árai, mindez 4,5 százalékpontos csökkenés az előző negyedév dinamikájához képest.

A vidéki városokban a harmadik negyedévben 3,7 százalékkal drágultak a lakások az előző negyedévhez képest, míg éves alapon 20,5 százalék volt a nominális lakásár-emelkedés, amely valamelyest lassabb az előző időszak éves szinten mért 22,1 százalékos dinamikájánál. A községekben negyedéves alapon 3,6, éves alapon 0,2 százalékos lakásár-csökkenés volt tapasztalható.

Az ország területi egységeit tekintve közölték, a legintenzívebb éves árdinamikát a közép-dunántúli, az észak-alföldi, a dél-alföldi és az észak-magyarországi városok mutatták. Nominális alapon ezekben a régiókban továbbra is 20 százalékot meghaladó áremelkedés valósult meg 2018 harmadik negyedévéhez képest.

A nyugat-dunántúli régióban 17,5 százalékos, a dél-dunántúli régióban 16,6, a közép-magyarországi régióban pedig 15,9 százalékos áremelkedés volt megfigyelhető éves alapon. Az adatok azt mutatják, hogy a növekedési ütem valamennyi régió városaiban meghaladta az átlagos éves országos lakásár-drágulás mértékét. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS