Ennyivel nagyobb a kínálat a keresletnél az albérletpiacon

2021. 07. 16., 12:30

Élénkül az albérletpiac, mivel pár nap múlva kiderül, hogy a végzett középiskolások melyik felsőoktatási intézményben folytatják tanulmányaikat: a Duna House adatai szerint az árak nem változtak az elmúlt hónapokban, inkább stagnálnak, miközben átlagosan 20-30 százalékkal nagyobb az albérlet-kínálat az országban, mint a kereslet.

A társaság szerint kisebb áremelkedést mindössze a jobb minőségi lakásoknál lehet érzékelni, de az emelést, a tapasztalatok szerint, inkább csak a már meglévő bérlőkkel lehet elfogadtatni, az újakkal már kevésbé.

Az adatok alapján a potenciális bérlők, a túlkínálat miatt, nagyon gyorsan találnak maguknak megfelelő lakást, akár egy-két nap alatt is.

A legtöbbet Budapesten kell fizetni az albérletért, átlagosan havi 150-165 ezer forintot. Ugyanakkor az egyetemistáknak megfelelő kisebb lakások már havi 120 ezer forintért is kivehetők, a külvárosi részeken pedig pár ezer forinttal még olcsóbb is lehet a bérlet.

A társaság adatai szerint a nagyvárosokban átlagosan 100-135 ezer forint közöttiek az árak: Győrben 120 ezer forint, Debrecenben 115 ezer forint, Szegeden 110 ezer forint a havi albérleti költség, míg például Kaposváron már csak havi 75 ezer forinttal kell számolnia egy egyetemistának.

Benedikt Károly, a Duna House pr- és elemzési vezetője elmondta, nemcsak az anyagiakra, hanem egyéb fontos szempontokra is érdemes odafigyelni a bérlőknek, illetve a lakáskiadóknak.

Hozzátette, a kiválasztott lakás bérleti díja csak egy tétel a sok közül, informálódni kell a többi kiadásról is, például a kaucióról, a közüzemi díjakról és a közös költségről. Fontos az is, hogy a felek írásos szerződést kössenek, állapodjanak meg egyebek mellett a garanciális hibák javításáról, illetve vegyenek fel jegyzéket a lakásban található bútorokról, berendezésekről, és rögzítsék az óraállásokat, valamint a felmondás módját. Ez utóbbit érdemes legalább 60 napban meghatározni – különösen határozott idejű bérleti szerződés esetén –, mivel a bérlő így nem kerül egyik napról a másikra az utcára.

A legbiztosabb, ha a szerződést közjegyző előtt kötik, hiszen így közokiratnak minősül a megállapodás, és a benne foglaltakat mindkét fél könnyebben tudja érvényesíteni. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS