A keresetek tavalyinál valamivel enyhébb növekedésére számítanak az MTI-nek nyilatkozó elemzők az idei évben is, amiben a korábbinál nagyobb szerepet játszhatnak majd a kormányzati intézkedések.
A Központi Statisztikai Hivatal hétfőn kiadott jelentése szerint tavaly októberben a bruttó átlagkereset 11,6 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az októberi 2,9 százalékos inflációval számolva az októberi reálkeresetek 8,5 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál.
A vállalkozásoknál 11,5 százalékkal 378 ezer forintra nőttek a bruttó átlagkeresetek tavaly októberre, a költségvetési szektorban – közfoglalkoztatottak nélkül számolva – 10,7 százalékos növekedéssel 374 ezer forint volt a bruttó átlagkereset.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában arra hívta fel a figyelmet, hogy
a szociális hozzájárulási adó csökkentése, az állami szféra egyes területeit érintő bérmegállapodások és a munkaerőhiány együtt tartotta még októberben is kétszámjegyű szinten a bérnövekedést. Ez várhatóan a tavalyi év utolsó két hónapjában is kitart majd, de 2020-ban már egyszámjegyűre lassulhat a bérdinamika, döntően a munkaerőhiány kis mértékű mérséklődése miatt. Ugyanakkor könnyen lehet, hogy év közben bejelentenek újabb bérrendezéseket a közszférában, így egyáltalán nem zárható ki, hogy idén is 10 százalék felett emelkedjenek a bérek.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzőjének megítélése szerint októberben a képzett munkaerő egyre fokozottabb hiánya és a bérminimum emelések hatására nőttek a bruttó bérek a várakozásokat némileg meghaladó mértékben. 2020-ra a megállapított ismételten 8 százalékkal növekvő bérminimumok miatt is 9 százalékot várhatóan meghaladó bérnövekedést várnak a Takarékbank elemzői, ami 5,5 százalék körüli reálbér növekedést jelent. A továbbra is kifeszített munkaerőpiac és a rekord alacsony munkanélküliség miatt a bérnövekedés dinamikája a következő időszakban is hasonlóan intenzív marad.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője kiemelte, hogy októberben a versenyszférában és a közszférában hasonló volt a bérek növekedésének üteme, mert a közszféra egy részén - például egészségügy egyes területein - a bérek rendezésére került sor. 2020-ban a bérek tavalyinál némileg lassabb, de továbbra is erőteljes növekedésére számítanak a Századvég elemzői, az átlagos növekedés megközelítheti a 10 százalékot. Ebben fontos szerepet játszhatnak majd a közszféra bérrendezései is, amelyeket több területen (például oktatás) is folytatni kell a munkaerő elvándorlásának megakadályozása érdekében. A szociális hozzájárulási adó idei esetleges további csökkentése szintén a bérek növekedésének irányába hathat. A versenyszféra béremeléseit ugyanakkor mérsékli a külső környezet bizonytalansága. (MTI)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.