Egyre jobb állapotúak a fővárosi ingatlanok

2019. 04. 25., 10:02

Javul a fővárosban a piacra kerülő ingatlanállomány minősége, derül ki a Duna House legfrissebb elemzéséből. Az ingatlanok harmada, egyes kerületekben közel fele nagyon jó állapotú volt az értékesítéskor, míg a lakhatatlan és felújítandó lakások aránya elhanyagolható szinten maradt 2018-ban.

Míg 2012-ben kettő (XI., XIII.), 2014-ben egy kerületben (XVIII.) érte el a 40 százalékot a nagyon jó állapotú ingatlanok aránya, addig 2018-ban már nyolc kerületben haladta meg a minőségi állapot ezt a szintet. Budapest egészét tekintve 2012-höz képest 3, 2014-hez viszonyítva pedig 4 százalékkal magasabb a nagyon jó minősítésű otthonok aránya.

Azon nyolc kerületben, amelyek esetében elérte a legjobb minőségű ingatlanok aránya a 40 százalékot a tavalyi évben, a növekedés mértéke átlagosan 12 százalék volt a korábbi évekhez képest. A legnagyobb fejlődést a VII. kerület érte el, itt az értékesített ingatlanok körében a legjobb minőségűek aránya 2014 és 2018 között közel megduplázódott. A kiemelkedő állapotú ingatlanok a pesti belvárosi kerületekben és a budai oldalon találhatóak.

„Számos árfelhajtó tényező mellett nagy szerepet játszott az ingatlanárak emelkedésében az, hogy az ingatlanok minőségi állapota is sokat javul, amely önmagában is magasabb árakat eredményez. A korábbi években sok befektető vásárolt meg rosszabb minőségű ingatlant, amelyet a későbbiekben felújítottak, így ezek már sokkal magasabb színvonalat képviselnek a piacon” – nyilatkozta Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője. „Ha a jövőben fennmarad a befektetők felújítási hajlandósága és piaci lehetősége, akkor a lakásállomány további jelentős része fog fokozatosan megújulni, ami a kereslet jelenlegi igényei szerint nagyon fontos tényező. Jelen piaci környezetben a lakosság nagyon nehezen tud felújítási munkálatokra megfelelő szakembert találni, így otthonuk keresésénél az elsődleges szempontok között van az ingatlan állapota.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 07., 16:05
2026. januárban a magyarországi kutaknál a 95-ös benzin átlagára 555, a dízelüzemanyagé 570 forint volt, az előbbi 4, az utóbbi 3 forinttal alacsonyabb, mint a szomszédos országok átlagára – tájékoztatott a statisztikai hivatal. A „régiós átlagárnál” ugyanakkor 15, illetve 18 forinttal magasabb volt a magyarországi árszint.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS