Egy hajszállal gyengébb csak az uniós átlagnál a magyar GDP-adat

2021. 05. 18., 17:30

Éves összevetésben az Európai Unióban 1,7, Magyarországon 1,8 százalékkal csökkent a GDP 2021 első negyedévében.

Az EU egészében az Eurostat adatai szerint a 2020 utolsó negyedévében regisztrált 4,6 százalékos éves GDP-csökkenést követően 2021 első három hónapjában már „csak” 1,7 százalékos volt a (szezonálisan kiigazított adatok szerinti) visszaesés.

Az unió legnagyobb gazdaságai inkább lefelé húzták az adatot: Németországban 3,0, Spanyolországban 4,3, Olaszországban 1,4 százalékkal csökkent a GDP, Franciaországban viszont 1,5 százalékkal emelkedett.

A visegrádi hármak közül a mínusz 1,8 százalékos adatnál a cseh (mínusz 2,1 százalékos) adat gyengébb, Lengyelországban 1,7 százalékos volt a visszaesés, a szlovák gazdaság viszont 0,5 százalékkal bővült 2020 első negyedévéhez képest.

Magyarország

Az I. negyedévben az előző negyedévhez viszonyítva 1,9 százalékkal bővült a gazdaság teljesítménye. A növekedéshez leginkább az ipar, a pénzügyi, biztosítási tevékenység, valamint az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág járult hozzá – tájékoztatott a KSH.

Az előző év azonos negyedévéhez képest a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint 2,3, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,8 százalékkal csökkent.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS