Duna House: folyamatosan nő az első lakásvásárlók száma

2020. 01. 23., 16:16

A kormányzati intézkedéseknek köszönhetően az elmúlt év fordulópontot jelentett az első lakásvásárlók számában, és újra nő a részarányuk az ingatlanpiacon a Duna House adatai szerint.

A társaság közlése alapján az ingatlanpiaci tranzakciók közül 2019-ben Budapesten a lakásvásárlók 22 százaléka, vidéken pedig 24 százaléka volt első lakást vásárló fiatal.

Az elemzés szerint arányuk az idén tovább nőhet a kormányzat által ígért támogatások miatt, és így az idén mintegy 35 ezer lakást vehetnek meg az első alkalommal vásárlók.

Az első lakásvásárlók 2019-ben Budapesten átlagosan 30 millió forintot költöttek ingatlanvásárlásra és 55 négyzetméter nagyságú lakást kerestek. Vidéken méretben nagyobb és árban jóval alacsonyabb érték jellemezte az első lakásvásárlókat, országosan vidéken 74 négyzetméter volt az átlagméret és 17 millió forint az ingatlanár.

Benedikt Károly, a társaság elemzési vezetője elmondta: az első lakásvásárlók jellemzően az olcsóbb és kisebb ingatlanokat keresik a piacon, de ezeket évről-évre magasabb árakon érhették el. Az idén várhatóan nagyobb kínálatból tudnak majd választani a használtlakás-piacon, miközben az árakat illetően néhány százalékos drágulással, illetve területtől függően, esetlegesen stagnálással számolhatnak a fiatalok.

Tavaly a társaság adatai szerint a teljes piacon 146 037 adás-vétel történt, a statisztikai adatok szerint 2017-ben 153 770, míg 2018-ban 163 695 tranzakció volt. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS