Duna House: aktív kereslet jellemezte az ingatlanpiacot novemberben

2020. 12. 17., 09:15

A magyarországi ingatlanpiacot az év végéhez közeledve az előző hónapokhoz képest csökkenő, de még mindig aktív kereslet jellemezte novemberben, a Duna House saját adatain alapuló becslése szerint novemberben országosan 11 369 lakóingatlan adásvétel bonyolódott, 4 százalékkal több a tavalyinál.

A társaság közleménye szerint a teljes piacra mért keresletindexe 77 ponton áll, amely utoljára 2015-ben volt ennél magasabb, ami azt mutatja, hogy a vevők aktívan figyelik az ingatlanpiaci változásokat, és készülnek az év elején érkező változásokra.

Erre utal, hogy Pest megyében és Nyugat-Magyarországon is a megszokottnál nagyobb volt az érdeklődés a felújítandó és rosszabb állapotú ingatlanokra. Budapest belvárosi kerületeiben az érdeklődés továbbra is enyhébb az előző évhez képest, és a novemberi értékesítési adatok alapján főleg a kisebb méretű, kedvezőbb árú lakások cseréltek tulajdonost. A belvárosban az elmúlt hónapban az értékesített ingatlanok átlagértéke 44 millió forint volt, amihez csaknem 900 ezer forintos négyzetméterár tartozott, így az értékesítések nagy része a 40-60 négyzetméter közötti méretkategóriából kerület ki.

Közölték, hogy bár jellemzően év végén erősebb a befektetői érdeklődés az ingatlanpiacon, de az idén novemberben az első lakásukat vásárlók voltak a legtöbben, a fővárosban a vevők 28 százalékát ők adták. A befektetési célt a vásárlók 24 százaléka jelölte meg, ez az előző évhez képest nagy visszaesés, mivel ők tavaly még a vásárlók 43 százalékát tették ki novemberben.

Az eladók között ugyanakkor nem látszik a befektetésből vásárolt ingatlanok értékesítési szándéka, ez pedig azt mutatja, hogy a befektetők továbbra is kitartanak befektetéseik és a jelenlegi árszint mellett, az értékesítésben csak a számukra megfelelő ár elérése után gondolkoznak. Az eladók közötti részarányuk a fővárosban 4, vidéken 5 százalék volt.

A közlemény ismerteti: a novemberben értékesített panel otthonok átlagos négyzetméterára az ország keleti részén 332 ezer forintra, a nyugati részén pedig 349 ezer forintra nőtt az előző év azonos időszakához képest. A tégla lakásoknál az átlagos négyzetméterár a keleti területeken 359 ezer forintra csökkent, míg a nyugati megyékben 329 ezer forintra emelkedett.

A panellakások négyzetméterára a főváros budai oldalán 14 százalékkal 618 ezer forintra nőtt, Pesten viszont 2 százalékkal 483 ezer forintra csökkent novemberben az előző év azonos időszakához képest.

A tégla építésű lakások négyzetméterára Budán 832 ezer forint, Pesten 589 ezer forint volt, az adatok éves összevetésben 3, illetve 8 százalékkal emelkedtek. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS