Drasztikus változások jöhetnek az újépítésű ingatlanok piacán – Veszélyben a hazai ingatlanállomány megújulása

2019. 10. 25., 15:01

Az 5 százalékos kedvezményes lakásáfa decemberi kivezetése drasztikus változásokat hozhat az újlakás piacon a Duna House szakértői szerint.

A beruházók és kivitelezők beszámolói alapján jelentősen lelassulhat az értékesítés folyamata, hiszen a vevők egyre nehezebben tudják megfizetni az emelkedő árakat. Az új fejlesztések elmaradása szűkülő kínálatot fog eredményezni, veszélybe kerül az ingatlanállomány megújulási mutatója, amely jelenleg is elmarad az európai átlagtól, valamint a bérleti piac kínálati oldalára is kihat.

A lakásáfa 27 százalékra való visszaemelése tovább drágítja az újépítésű ingatlanokat, hiszen az általános 10-15 százalékos beruházási árrés nem bírja el a +22 százalékos emelést. A beruházó így részlegesen vagy még inkább teljesen a vevőkre hárítja az emelést, esetlegesen az üzleti tervek felülvizsgálata után nem kezd bele új fejlesztésbe és nem épít. Előbbi esetében a használt és újlakás árai tekintetében újra nagyobbra nyílhat az árolló, amely a használtpiac felé tolhatja a keresletet, ott okozva esetlegesen árfelhajtó hatást. Már most is van különbség a fővárosban a használt és újlakások négyzetméterárai között, a pesti oldalon a Duna House utolsó negyedéves adatai alapján használt tégla lakás négyzetmétere 636 ezer forintos átlagáron cserét gazdát, míg Budán ugyanez 847 ezer forint volt. Újépítésű lakások tekintetében teljes képet nézve ugyan még csak 10 ezer forinttal drágább az átlagár a budai oldalhoz képest, ugyanakkor már most a főváros 5 kerületében, az I., II. VI. VII. XIII., egymillió feletti négyzetméterárral számolhatunk, míg további 7 kerületben ez az ár 700 ezer forint feletti.

„A folyamatosan emelkedő építőipari költségek miatt a beruházók mindenképp át fogják hárítani a lakásáfa-változás miatti drágulást a vevőkre, amely így jelentősen ki fog hatni az egész ingatlanpiacra, és nehezítheti a családok új, modern lakásokhoz való jutását” – nyilatkozta Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője. „A fővárosi ingatlanállománynak szüksége van a folyamatos megújulásra, amelyhez elengedhetetlen az újépítésű projektek megléte és azok elérhetővé tétele a vevők számára. 2020-ban nem csak Budapesten lehet ilyen szempontból kritikus a helyzet, partnereink a nagyobb vidéki városokban is egyre nehezedő újépítésű ingatlanpiacról számolnak be. Az egészséges piaci folyamatok fenntartása érdekében javasolt lenne az újépítésű piac szabályozásának felülvizsgálata és szükséges módosítása. A fejlesztők és beruházók visszajelzései, valamint a piaci folyamatok elemzései alapján 27 százalékos áfatartalommal nem lesz működőképes az újépítésű piac.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS