Csúcsra jár a győri ingatlanpiac

2019. 06. 28., 18:48

Több mint tíz százalékkal nőtt egy év alatt az ingatlanok négyzetméterára Győrben, derül ki a Duna House elemzéséből.

2018 végére már bőven 300 ezer forint feletti átlagról beszélhetünk minden épülettípus esetében, az újépítésű ingatlanok négyzetmétere már 450 ezer forint körül mozog. Bár az ingatlanpiaci forgalom erősnek tekinthető, a szakemberek további bővüléssel számolnak az idei évben.

Győrben évről-évre kétezernél is több tranzakciót bonyolítanak, amellyel az egyik legforgalmasabb vidéki városnak tekinthető hazánk ingatlanpiacán. Nem csak a használt, az új lakások iránt is élénk a kereslet, jelenleg 25 projekt áll értékesítés alatt, amely még a nagy keleti konkurens Debrecen mutatóját is felülmúlja.

A panellakások átlagos eladási ára 19,2 millió forint volt (366 ezer forint/m2), míg a tégla ingatlanok 27,6 millió forintért (350 ezer forint/m2) cseréltek tulajdonost. A házak esetében 48 millió forintos átlagos vételárról beszélhetünk, amelyhez 327 ezer forintos négyzetméterár társul. „Az ország nyugati felében is folyamatosan nőnek az ingatlanárak, amely tendencia egyelőre nem mutat változást. A keleti és nyugati országrész vezető nagyvárosai sok párhuzamot mutatnak egymással, hiszen Debrecenben is hasonló árakat mért a Duna House. Győr fekvése ráadásul igencsak kedvezőnek tekinthető, hiszen mind közúton, mind pedig vasúton rövid időn belül elérhető Budapest és Bécs is” – nyilatkozta Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője. „A Duna House sok lehetőséget és bővülő potenciált lát Győr-Moson-Sopron megye székhelyén. A családtámogatási kedvezmények miatt is várhatóan megnövekvő kereslet igényeit új belvárosi irodával és megnövelt szakértői létszámmal szolgálja ki hálózatunk.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS