CSOK Plusz Budapesten: tizennégy kerület várja a házra vágyókat

2024. 01. 24., 17:10

A megújult otthonteremtési támogatásoknak köszönhetően fokozódhat a fővárosi új és használt családi házak iránti kereslet. A CSOK Plusszal házat vásárlók között a gyermekszám és az elvárt alapterület alapján a nagyobba költözőké a legnagyobb szabadság, ők legfeljebb 2,1 millió forintos négyzetméterárig nézelődhetnek, míg az egy gyermekes első lakást szerzőknek egy millióval alacsonyabb négyzetméterárú ingatlanok jelentik a maximumot. A Duna House adatai alapján új építésű házat átlagosan 946 ezer forintos, használtat 665 ezer forintos átlagos négyzetméteráron vásárolhattak az ügyfelek tavaly.

„Visszafogott évet zárt 2023-ban a hazai ingatlanpiac, ami nem csak a vidéki, de a fővárosi területeken is érezhető volt. Bár a tranzakciók terén a 2022-es számoknál összességében enyhébb eredményt produkált a szegmens, az otthonteremtési céllal vásárlók körében közkedvelt ingatlantípus, a családi ház mégis 1 százalékponttal erősebb, 12 százalékos arányban volt jelen a 2023-as budapesti adásvételek között” – mondta el Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője. – Az ingatlantípus népszerűsége a 2024-es év új támogatási rendszerének, azon belül is a CSOK Plusznak köszönhetően vélhetően tovább fokozódik majd, ami az árakra is hatással lehet.”

A KSH Ingatlanadattár információi szerint 2022-ben az összes, Budapesten értékesített, használt és új családi házat figyelembe véve átlagosan 750 ezer forint/m2-t fizettek a vevők az önálló házakért, ehhez képest a Duna House értékesítési adatai szerint 2023-ban mindössze közel 694 ezer forintnál állt meg az átlagos négyzetméterár. A tavalyi év során új tulajdonoshoz került fővárosi családi házak között viszonylag magas arányban, 10 százalékban jelentkeztek az újépítésű ingatlanok, amelyeknél az átlagos ingatlanérték 110,6 millió forint volt, ami 117 négyzetméteres alapterületet és közel 946 ezer forintos négyzetméterárat jelent. Négyzetméterárak tekintetében ez a 2022-es átlaghoz képest 21 százalékos emelkedést takar, az ingatlanra költött összeg esetében pedig 8 százalékkal nőtt a ráfordítás az ingatlanközvetítő statisztikája alapján. A szélesebb kör számára is elérhető használt családi házak 2023-ban 13 százalékos növekedést követően 665 ezer forintos átlagos négyzetméteráron keltek el Budapesten. „A négyzetméterárak drágulása azonban nem tántorította el azokat a családokat, akik ragaszkodtak a fővárosi lokációhoz, de szabadabb és tágasabb élettérre vágytak annál, amit egy lakás adhat. 2022-ben a használt, átlagosan körülbelül 150 négyzetméteres budapesti házakért közel 90 millió forintot adtak a vásárlók, akik 2023-ban az áremelkedés ellensúlyozása érdekében az alapterület terén hoztak kompromisszumot: 112 négyzetméteres átlagos ingatlanmérettel ugyanis mindössze 74,2 millió forintos kiadást jelentett számukra a tranzakció” – összegezte a folyamatokat Benedikt Károly.

Azoknak a családoknak, akik a fővárosban is elérhető otthonteremtési támogatás, a CSOK Plusz segítségével szeretnének ingatlant vásárolni, a szokásos paraméterek mellett kiemelten érdemes lesz alaposan – ingatlan- és pénzügyi szakértők segítségével – szemügyre venniük a választott házak alapterületét és vételárát is, ugyanis a támogatás igénylése csak az előírásoknak megfelelő ingatlanok esetében lehetséges. A támogatás igénybevételéhez az ingatlan vételára vagy bekerülési költsége – vásárlással egybekötött bővítés esetén a vételár és a bekerülési költség együttesen – nem haladhatja meg első közös otthon vásárlása esetén a 80 millió forintot, vagy egyéb esetben a 150 millió forintot. Használt és új lakás, illetve ház esetén fontos feltételek vonatkoznak a hasznos alapterületre is, amelynek vizsgálatánál a meglévő és vállalt gyermekek számát is figyelembe kell venni. Lakás esetében kisebb alapterület is elegendő, míg az egylakásos lakóingatlanok, lakóházak esetében egy gyermeknél a 70, két gyermek esetén a 80, három vagy több gyermek esetén pedig a 90 négyzetméter a minimum.

Az ingatlanközvetítő tavalyi értékesítési adatainak vizsgálata során – részben a főváros kerületeinek és ingatlanállományának jellegzetessége miatt – megállapítható, hogy a budai I., illetve a pesti oldal V., VI., VII., VIII., IX. kerülete teljesen kiesik a családi házat keresők preferenciái közül. Azokban a kerületekben azonban, ahol jellemzően több családi ház is található, ott az adott ingatlan négyzetméterára, a vállalt és nevelt gyermekek összlétszáma és így az elvárt alapterület nagysága, valamint az ingatlanvásárlók típusa (első közös lakást vásárlók vagy nagyobba költözők) is befolyásolja, hogy van-e számukra elérhető CSOK Plusz képes ingatlan. Összességében elmondható, hogy a nagyobb ingatlanba költözők nyújtózkodhatnak leginkább, hiszen a számukra megszabott maximum értékhatár (150 millió forint) nagyobb szabadságot hagy. A megfelelő ingatlan megtalálása az első közös lakásukat szerzők számára, köztük az összesen három vagy több gyermeket nevelők/vállalók számára lesz a legnehezebb, ugyanis a maximum 80 millió forintos értékhatárt és az esetükben elvárt 90 négyzetméteres minimum alapterületet csak alacsonyabb négyzetméterárak esetén tudják teljesíteni.

A családi házakra vonatkozó átlagos négyzetméterárak nagyban segíthetik az ügyfeleket a keresés kezdete során. A 150 millió forintos maximum értékhatár viszonylag nagy szabadságot ad a nagyobb ingatlanba költöző vásárlóknak, hiszen a családi házzal alig vagy egyáltalán nem rendelkező kerületeken kívül és a 2023-ban átlagosan 2,5 millió forintos négyzetméterárú házakat kínáló XII. kerületen kívül elméletben szinte bármelyik budapesti kerületben találhatnak maguknak méretében és értékében is megfelelő, CSOK Pluszra alkalmas házat. Az első közös otthonukat szerzők számára azonban szűkebb a merítés, ugyanis az összesen három vagy annál több gyermeket nevelő, vállaló párok maximum 888 ezer forintos négyzetméterárig nézelődhetnek, tehát a tavalyi kerületi átlagos négyzetméterárak alapján kizárhatják az eddig felsoroltakon túl a II. és a XIII. kerületet is a keresés során. Két gyermek esetében a II. kerület a maga 1 millió forint körüli átlagos négyzetméterárával éppen csak szóba jöhet, ugyanis a kétgyermekes CSOK Plusz esetében ez a felső négyzetméterár-korlát. Az összesen egy gyermeket vállaló és nevelő családok esetében pedig szűkösen, de a többi mellett akár még a XIII. kerület (ahol 1,14 millió forint volt az átlagos ár négyzetméterenként a házak tekintetében) is esélyes lehet.

Ami az aktuális kínálatot illeti, a Duna House adatbázisában szereplő összes lakóingatlan közel harmada, 31 százaléka családi ház, amelyek között megtalálható a 9,9 millió forintért kínált III. kerületi zártkerti telek, a rajta található 12 négyzetméteres felújítandó nyaralóval, de találkozhatnak az ingatlant keresők külső kerületekben épülő modern, újépítésű, hőszivattyús házakkal vagy többmilliárdos, csúcspanorámás luxusvillákkal is. Az ingatlanközvetítő fővárosi házválasztékának közel fele, 48 százaléka a nagyobb ingatlanba költözők számára nyújt lehetőséget a CSOK Pluszos otthonteremtésre, míg csekélyebb számú ingatlan, a budapesti házpaletta mindössze 18 százaléka lehet megfelelő az első közös ingatlantulajdonukat szerzők számára. Az elérhető, CSOK Plusz képes házak 8 százaléka új, amelyeket lokációtól függően 644 ezer és 1,27 millió forint közötti négyzetméteráron vásárolhatnak meg a nagyobb ingatlanba költöző családok. A 80 millió forintban maximalizált értékhatár miatt ugyanakkor számottevően szűkül a paletta, a kínálatban szereplő új házak mindössze 9 százaléka felelhet csak meg az első közös ingatlanukat szerzőkkel szemben támasztott elvárásoknak.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 10. 03., 15:55
Több mint 900 jelölést mérlegelve választották ki azt a 30 művészt, sportolót, újságírót, oktatót és tudóst, akik közül tízen vehetik majd át a Prima Primissimákat és húszan a Primákat megillető kisplasztikát és az idén jelentősen megemelt pénzdíjat december 6-án a Művészetek Palotájában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS