Budapesti ingatlanpiac, 2008–2018: a „vesztes” és a „nyertes” kerületek

2018. 12. 21., 09:33

A főváros egyes kerületei előre törtek az árversenyben, míg más városrészek lemaradtak – derül ki a Duna House évzáró elemzéséből.

Panelek esetében a II. kerület megőrizte vezető helyét, a tégla ingatlanok 2008-as szoros versenye azonban 2018-ban eldőlni látszik. Az utolsó helyeken a külső pesti kerületek végeztek, ám köztük is történtek tíz év alatt változások.

A budapesti panellakások területi árlistáját a II. kerület vezeti, ahogyan 2008-ban is. Az akkori második helyezett X. kerület azonban az árak emelkedése óta lemaradóban van, a jelenlegi átlagos négyzetméterárak már csak a középmezőny végére elegendőek. A XIV. kerület is lecsúszott a képzeletbeli dobogóról, a XIII. és a XI. kerület viszont előrelépett. A jelenleg utolsó Csepel egy évtizeddel ezelőtt még a középmezőnyhöz tartozott, így a XXI. kerület is a vesztes kerületek közé sorolható. Nem változott a listavezető mellett a XI. kerület harmadik helye, de a VIII. és a XV. kerület is a lista ugyanazon helyén végzett, mint tíz évvel korábban.

Tégla lakások esetében az V. kerület egyértelmű előnyhöz jutott a piac fellendülése óta, 2008-ban ugyanis – igaz, szoros versenyben – az I. kerület állt az élen, ami az átlagos négyzetméterárakat illeti. A tíz évvel ezelőtti utolsó helyéről előbbre lépett a XXI. kerület, és több helyet javított a IV., a VII., a X. és a XI. kerület is. Lemaradt az árversenyben a III., a IX., a XV. kerület a használt tégla lakásokat figyelembe véve.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS