Budapesti „diáklakhatás”: kollégium, albérlet vagy saját lakás?

2019. 07. 19., 17:31

Jövő héten kiderülnek a felvételi ponthatárok, amely után a fővárosba felvételt nyert vidéki fiatalok egy komoly döntési helyzetbe kerülnek a lakhatásuk szempontjából: kollégium, albérlet vagy saját lakás? Milyen előnyökkel és hátrányokkal érdemes számolni és melyik mennyibe kerül jelenleg? A legfontosabb számokat és szempontokat a Duna House szakértői gyűjtötték össze.

Ha csak az anyagiakat nézzük, akkor kétségkívül a kollégium a legolcsóbb opció, hiszen itt az ingatlanárak emelkedése ellenére sem nőttek jelentősen a lakhatási díjak. A kollégiumi férőhelyek 9-20 ezer forintos sávban érhetőek el a legnagyobb intézményeknél (ELTE, BME, BGE, SZIE). Ezért az árért 2-4 ágyas szobák között lehet választani, egyes helyeken szobánként, máshol pedig emeletenként alakítottak ki fürdőszobát és rendszerint szintenként rendelkezésre áll közös használatú konyha is, illetve intézményenként mosási lehetőség.

Az ár mellett vonzó szempont lehet a pezsgő kollégiumi élet, bár ez utóbbi többek számára inkább visszatartó tényező. A legfontosabb dolog viszont, hogy a kollégiumi helyeket jellemzően szociális alapon töltik fel, így ezzel a lehetőséggel nem mindenki élhet.

Amennyiben nem jutott valaki kollégiumi férőhelyhez, akkor a bérleti lehetőségeket érdemes mérlegelnie elsőként. Budapesten az átlagos bérleti díj 150-170 ezer forint között mozog, természetesen a lakás méretétől és elhelyezkedésétől függően. „Az egyetemisták rendszerint a kisméretű garzonlakásokat keresik, ahol egyedül élhetnek, vagy épp egy többszobás lakást bérelnek közösen, így az egy főre jutó költségek is alacsonyabbak” – nyilatkozta Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője. „Jelenleg széles kínálatból lehet választani a bérlakások piacán. A minőség tekintetében is jelentős javulás tapasztalható az elmúlt években az újépítésű lakások megjelenése miatt, azonban árak tekintetében főleg a jobb lakások esetében még mindig érdemes némi emelkedéssel számolni, ha évenkénti hosszabbítással kötjük a bérleti szerződést.”

A legdrágább, de hosszú távon talán még mindig a legjobb választás a saját lakás vásárlása. „A jelenlegi ingatlanpiaci helyzetben ugyan egyre drágábban vásárolhatunk lakást a fővárosban, de az összköltségek összehasonlításánál sokszor kiderül, hogy végül ezzel járunk a legjobban. 3-4 év távlatában érdemes már kiszámolni a bérleti díjakat és összevetni a vásárláshoz szükséges hitelköltségekkel. Vásárlás esetén számolhatunk a lakásunk értéknövekedésével is, ami a legtöbbször már egyértelműen saját javára billenti a mérleg nyelvét a bérléssel szemben” – érvel a szakértő.

Budapesten idén 30-60 millió forint közötti lakásárral érdemes kalkulálni, természetesen a lakás elhelyezkedésétől, méretétől és az épület típusától függően ez változhat. A 30 év alattiak Budapesten átlagosan 34,5 millió forintot költöttek 2019 júniusában, és az általuk vásárolt lakások átlagos mérete 56 négyzetméter volt. Kisebb méretű és külsőbb kerületekben elhelyezkedő lakások esetében azonban ennél kedvezőbben is tudunk már vásárolni a fővárosban.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS