Budapesti „diáklakhatás”: kollégium, albérlet vagy saját lakás?

2019. 07. 19., 17:31

Jövő héten kiderülnek a felvételi ponthatárok, amely után a fővárosba felvételt nyert vidéki fiatalok egy komoly döntési helyzetbe kerülnek a lakhatásuk szempontjából: kollégium, albérlet vagy saját lakás? Milyen előnyökkel és hátrányokkal érdemes számolni és melyik mennyibe kerül jelenleg? A legfontosabb számokat és szempontokat a Duna House szakértői gyűjtötték össze.

Ha csak az anyagiakat nézzük, akkor kétségkívül a kollégium a legolcsóbb opció, hiszen itt az ingatlanárak emelkedése ellenére sem nőttek jelentősen a lakhatási díjak. A kollégiumi férőhelyek 9-20 ezer forintos sávban érhetőek el a legnagyobb intézményeknél (ELTE, BME, BGE, SZIE). Ezért az árért 2-4 ágyas szobák között lehet választani, egyes helyeken szobánként, máshol pedig emeletenként alakítottak ki fürdőszobát és rendszerint szintenként rendelkezésre áll közös használatú konyha is, illetve intézményenként mosási lehetőség.

Az ár mellett vonzó szempont lehet a pezsgő kollégiumi élet, bár ez utóbbi többek számára inkább visszatartó tényező. A legfontosabb dolog viszont, hogy a kollégiumi helyeket jellemzően szociális alapon töltik fel, így ezzel a lehetőséggel nem mindenki élhet.

Amennyiben nem jutott valaki kollégiumi férőhelyhez, akkor a bérleti lehetőségeket érdemes mérlegelnie elsőként. Budapesten az átlagos bérleti díj 150-170 ezer forint között mozog, természetesen a lakás méretétől és elhelyezkedésétől függően. „Az egyetemisták rendszerint a kisméretű garzonlakásokat keresik, ahol egyedül élhetnek, vagy épp egy többszobás lakást bérelnek közösen, így az egy főre jutó költségek is alacsonyabbak” – nyilatkozta Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője. „Jelenleg széles kínálatból lehet választani a bérlakások piacán. A minőség tekintetében is jelentős javulás tapasztalható az elmúlt években az újépítésű lakások megjelenése miatt, azonban árak tekintetében főleg a jobb lakások esetében még mindig érdemes némi emelkedéssel számolni, ha évenkénti hosszabbítással kötjük a bérleti szerződést.”

A legdrágább, de hosszú távon talán még mindig a legjobb választás a saját lakás vásárlása. „A jelenlegi ingatlanpiaci helyzetben ugyan egyre drágábban vásárolhatunk lakást a fővárosban, de az összköltségek összehasonlításánál sokszor kiderül, hogy végül ezzel járunk a legjobban. 3-4 év távlatában érdemes már kiszámolni a bérleti díjakat és összevetni a vásárláshoz szükséges hitelköltségekkel. Vásárlás esetén számolhatunk a lakásunk értéknövekedésével is, ami a legtöbbször már egyértelműen saját javára billenti a mérleg nyelvét a bérléssel szemben” – érvel a szakértő.

Budapesten idén 30-60 millió forint közötti lakásárral érdemes kalkulálni, természetesen a lakás elhelyezkedésétől, méretétől és az épület típusától függően ez változhat. A 30 év alattiak Budapesten átlagosan 34,5 millió forintot költöttek 2019 júniusában, és az általuk vásárolt lakások átlagos mérete 56 négyzetméter volt. Kisebb méretű és külsőbb kerületekben elhelyezkedő lakások esetében azonban ennél kedvezőbben is tudunk már vásárolni a fővárosban.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 07., 16:05
2026. januárban a magyarországi kutaknál a 95-ös benzin átlagára 555, a dízelüzemanyagé 570 forint volt, az előbbi 4, az utóbbi 3 forinttal alacsonyabb, mint a szomszédos országok átlagára – tájékoztatott a statisztikai hivatal. A „régiós átlagárnál” ugyanakkor 15, illetve 18 forinttal magasabb volt a magyarországi árszint.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS