Budapesti „diáklakhatás”: kollégium, albérlet vagy saját lakás?

2019. 07. 19., 17:31

Jövő héten kiderülnek a felvételi ponthatárok, amely után a fővárosba felvételt nyert vidéki fiatalok egy komoly döntési helyzetbe kerülnek a lakhatásuk szempontjából: kollégium, albérlet vagy saját lakás? Milyen előnyökkel és hátrányokkal érdemes számolni és melyik mennyibe kerül jelenleg? A legfontosabb számokat és szempontokat a Duna House szakértői gyűjtötték össze.

Ha csak az anyagiakat nézzük, akkor kétségkívül a kollégium a legolcsóbb opció, hiszen itt az ingatlanárak emelkedése ellenére sem nőttek jelentősen a lakhatási díjak. A kollégiumi férőhelyek 9-20 ezer forintos sávban érhetőek el a legnagyobb intézményeknél (ELTE, BME, BGE, SZIE). Ezért az árért 2-4 ágyas szobák között lehet választani, egyes helyeken szobánként, máshol pedig emeletenként alakítottak ki fürdőszobát és rendszerint szintenként rendelkezésre áll közös használatú konyha is, illetve intézményenként mosási lehetőség.

Az ár mellett vonzó szempont lehet a pezsgő kollégiumi élet, bár ez utóbbi többek számára inkább visszatartó tényező. A legfontosabb dolog viszont, hogy a kollégiumi helyeket jellemzően szociális alapon töltik fel, így ezzel a lehetőséggel nem mindenki élhet.

Amennyiben nem jutott valaki kollégiumi férőhelyhez, akkor a bérleti lehetőségeket érdemes mérlegelnie elsőként. Budapesten az átlagos bérleti díj 150-170 ezer forint között mozog, természetesen a lakás méretétől és elhelyezkedésétől függően. „Az egyetemisták rendszerint a kisméretű garzonlakásokat keresik, ahol egyedül élhetnek, vagy épp egy többszobás lakást bérelnek közösen, így az egy főre jutó költségek is alacsonyabbak” – nyilatkozta Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője. „Jelenleg széles kínálatból lehet választani a bérlakások piacán. A minőség tekintetében is jelentős javulás tapasztalható az elmúlt években az újépítésű lakások megjelenése miatt, azonban árak tekintetében főleg a jobb lakások esetében még mindig érdemes némi emelkedéssel számolni, ha évenkénti hosszabbítással kötjük a bérleti szerződést.”

A legdrágább, de hosszú távon talán még mindig a legjobb választás a saját lakás vásárlása. „A jelenlegi ingatlanpiaci helyzetben ugyan egyre drágábban vásárolhatunk lakást a fővárosban, de az összköltségek összehasonlításánál sokszor kiderül, hogy végül ezzel járunk a legjobban. 3-4 év távlatában érdemes már kiszámolni a bérleti díjakat és összevetni a vásárláshoz szükséges hitelköltségekkel. Vásárlás esetén számolhatunk a lakásunk értéknövekedésével is, ami a legtöbbször már egyértelműen saját javára billenti a mérleg nyelvét a bérléssel szemben” – érvel a szakértő.

Budapesten idén 30-60 millió forint közötti lakásárral érdemes kalkulálni, természetesen a lakás elhelyezkedésétől, méretétől és az épület típusától függően ez változhat. A 30 év alattiak Budapesten átlagosan 34,5 millió forintot költöttek 2019 júniusában, és az általuk vásárolt lakások átlagos mérete 56 négyzetméter volt. Kisebb méretű és külsőbb kerületekben elhelyezkedő lakások esetében azonban ennél kedvezőbben is tudunk már vásárolni a fővárosban.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS