Budapesten kiugróan magasak a fizikai órabérek

2021. 10. 27., 15:00

2021. harmadik negyedévében 1429 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzése szerint. Ez több mint 8 százalékos növekedést jelent a tavalyi év hasonló időszakában tapasztalt 1318 forinthoz képest. A felsőbb bérkategóriákban a bérek lassabb ütemben változtak: a Moore Hungary több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2021 harmadik negyedévéhez képest 4 százalékos bérnövekedést tapasztalt.

A régiók szerint lebontott statisztikák azt mutatják, hogy továbbra is jelentős az eltérés az egyes országrészekben tapasztalható bérszintek között. Míg a Dél-Dunántúlon, Észak-Magyarországon, illetve az Észak-Alföldön 1300 forint körül mozog átlagórabér, a Dunántúl középső és északi részén már jóval 1400 felett alakul ez a mutató. Közép-Magyarország és a főváros továbbra is kiugrik a hazai mezőnyből: ezeken a területeken az órabérek átlagos nagysága immár jó ideje meghaladja az 1900 forintos szintet is.

„Tavaly ilyenkor a fizikai órabérek átlagában még 11 százalékos növekedés volt tapasztalható, vagyis valamelyest lassult a bérkiáramlás növekedésének üteme tavalyhoz képest – mutat rá Hamrák Viktor, a Trenkwalder szolgáltatási igazgatója. – Tekintettel arra, hogy az infláció üteme közben már az 5 százalékos szint közelében jár, ez azt jelenti, hogy a fizikai keresetek vásárlóereje az elmúlt év során 3-4 százalékkal nőtt. Ugyanakkor a minimálbér közel 20 százalékos jövő évi emelésének hatására a hagyományos januári béremelkedések nyomán várhatóan ismét nagyobb ütemben fognak felfelé mozdulni az órabérek. Mindez komoly plusz teher lesz a munkáltatóknak, amit azonban enyhíteni fog majd a járulékok júliusra tervezett csökkentése. A nemzetközi piacokon működő cégek központjai pedig euróba átszámolva várhatóan még kevésbé érzik majd meg a várható béremelkedést.”

A Moore Hungary ezzel egy időben több mint 60 nemzetközi cég hazai leányvállalatánál dolgozó közel 500 középvezetőnek a béradatait vizsgálta meg. Az 700 ezer és 1 millió forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottak esetében a béremelkedés mértéke 2021 első negyedévében átlagosan 4 százalék volt az előző év hasonló időszakához viszonyítva.

„A középvezetői szegmensben tapasztalható alacsonyabb szintű átlagbérnövekedést a kiegészítő bérelemek (jutalom, bónusz, bérpótlékok) alkalmazásával tudják kompenzálni. Ennek is betudható, hogy a covid-időszak kezdete óta tapasztalható mérsékelt fluktuáció jelenleg is alacsony szinten van: a kilépési mutató 3 százalék alatt maradt a legutóbbi negyedévben is, miközben a cégek továbbra is egyre több munkavállalót vesznek fel vezetői szinteken is” – mutat rá Hajnal Péter, a Moore Hungary ügyvezető partnere.

Az országos szinten már több mint 60 ezer főt foglalkoztató szolgáltatóközpontok (SSC) esetében némileg eltérően alakultak a folyamatok: a középvezetői bérsávban az átlagot jóval meghaladó, 7,1 százalékos béremelést hajtottak végre. Érezhetően erősödik a verseny ebben a szegmensben, az egyes szereplők gyakran kedvezőbb fizetéssel próbálnak egymástól munkaerőt átcsábítani, ami a kilépési forgalom 5 százalék feletti értékéből ítélve gyakran sikerrel is jár.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS