Budapesten bővíteni kell az ingatlanállományt

2019. 10. 19., 15:30

A fővárosban a lakhatási válsággal fenyeget a lakásárak növekedése és ezzel együtt az albérletek drágulása, annak megelőzésére bővíteni kell az ingatlanállományt a GKI Gazdaságkutató Zrt. által készített tanulmány szerint, amelyet az online szállásközvetítő platform az Airbnb megbízásából készítettek.

A tanulmányban kiemelték, hogy míg 2011-ben még csak a háztartások 10 százalékának, addig 2017-re már a háztartások 60 százalékának jelentett volna túlzott megterhelést egy albérlet kifizetése. A lakások a keresetekhez viszonyítva drágultak, ugyanis mára 33 hónappal (42 százalékkal) több kereset szükséges egy használt, és 24 százalékkal több egy új lakás megvásárlásához, mint 2010-ben.

A valamivel több mint 920 ezer fővárosi lakás 84 százaléka van saját tulajdonban, 9 százaléka kiadott magánlakás, öt százaléka önkormányzati, két százaléka egyéb tulajdonú.

A tanulmány szerint az ingatlanárak növekedésével szemben a leghatékonyabb védekezés az ingatlanállomány bővülése, amelyhez a GKI szerint az államnak is hozzá kellene járulnia lakásépítési projektekkel. Ennek szükségességét mutatja szerintük, hogy míg 2000 és 2010 között évente átlagosan 9000 új lakás épült, addig 2010 óta ez a szám csupán 3000.

Szorgalmazzák azt is, hogy az önkormányzatok fordítsanak nagyobb figyelmet a meglévő bérlakások felújítására, hiszen a 2017-es adatok szerint az önkormányzati lakások közül 9 ezer üresen áll.

Ezen felül az építőiparban jelentkező munkaerőhiány is olyan tényező, amely visszafogja a lakásépítést, és állami beavatkozást igényel.

A munkaerőhiány kezelésében - a GKI szerint - fontos lépés a szektorban dolgozók termelékenységének javítása és az állami építőipari beruházások egyenletes eloszlása, hogy az állam kevésbé szívja fel az építőipar kapacitásait, a beruházók pedig tudjanak előre tervezni.

Az ingatlanárak emelkedésének egyik fő hajtóereje a befektetési célú ingatlankereslet, amit alapvetően befolyásol az alacsony kamatkörnyezet. Ugyanakkor arra is rámutattak, hogy a rövidtávú lakáskiadás, mint például az Airbnb, nem szerepel a budapesti albérletárak emelkedésének fő tényezői között. Így annak szigorú szabályozása nem lenne enyhítő hatással a Budapesten kialakult lakhatási helyzetre.

Mint írták az Airbnb-n az évi 180 napnál hosszabb időre kiadott lakások száma – ez vehető figyelembe, mint az albérletek számát csökkentő tényező – csupán a 0,3 százalékát teszi ki a teljes budapesti lakáspiacnak. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-28 20:10:00
„Akkor tudjuk felsővezetőként újra energizálni a munkatársakat, ha emberként is jelen vagyunk, és tudunk közösséget építeni magunk körül, egy olyan közösséget, ami megtartja, segíti, nem csak szakmailag, hanem lelkileg, mentálisan is a munkavállalókat. Újra kell tölteni a biztonság- és bizalomtankjaikat, mert csak feltöltődve lesznek lelkesíthetőek és ambiciózusak a változásra, a transzformációra” – írja Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS