2022 negyedik negyedévében éves összevetésben 6,3 százalékkal csökkent, az év egészében 1,0 százalékkal emelkedett a beruházások volumene – jelentette a KSH.
2022. negyedik negyedévben a teljesítményérték több mint hattizedét képviselő építési beruházásoké 6,6, a megközelítően harmadát kitevő gép- és berendezés-beruházásoké éves szinten 5,5 százalékkal csökkent. A gépberuházásokon belül az importált gépek volumene, valamint a belföldi gyártásúaké egyaránt mérséklődött.
A beruházási teljesítmény 54 százalékát megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene 2,7 százalékkal csökkent. A beruházások általános visszaesését részben a nagyobb létszámú vállalatok okozták, ahol a külföldi érdekeltségű vállalkozások és az állami tulajdonú vállalatok egyaránt mérsékelték fejlesztéseiket. Ugyanakkor a beruházások 12 százalékát realizáló költségvetési szerveknél a fejlesztések – jelentős mértékben – 28 százalékkal maradtak el a bázisidőszaktól, többek között az uniós forrásból finanszírozott projektek kisebb volumenű tárgyidőszaki megvalósítása miatt. Az egyéb (50 fő alatti vállalkozások, egyéni vállalkozások, nonprofit vállalatok, valamint a háztartások) kategóriába tartozók beruházási volumene 4,3 százalékkal csökkent.
2022 egészében a nemzetgazdasági beruházások volumene 1,0, ezen belül az építési beruházásoké 1,7, a gép- és berendezés-beruházásoké 0,2 százalékkal nőtt. A beruházások 54 százalékát jelentő, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 3,9 százalékkal bővült, a költségvetési szerveknél 16 százalékkal csökkent a beruházási teljesítmény.
Az év egészét tekintve hat nemzetgazdasági ág kivételével csökkentek a beruházások. A legjelentősebb beruházó ágak közül a teljesítményérték csaknem három tizedét realizáló feldolgozóiparban 21, a több mint ötödét képviselő ingatlanügyletek ágban 4,4 százalékkal bővült a beruházások volumene. Ezzel szemben a nemzetgazdasági beruházások 12 százalékát jelentő szállítás, raktározás területén 7,9 százalékkal csökkent a volumen. Ez a három nemzetgazdasági ág a beruházások több mint hattizedét tette ki. A negyedik legnagyobb beruházó területnek számító kereskedelemben csökkent a volumen (mínusz 8,7 százalék), közel hasonló mértékben mérséklődött a közigazgatás volumene (mínusz 9,8 százalék) is. A hatodik legnagyobb részarányú mezőgazdaság nemzetgazdasági ág ugyanakkor bővült (+6,6 százalék), valamint enyhe növekedés jellemezte a kisebb részarányú építőipar (+1,3 százalék) fejlesztéseit is. (KSH)
Normalizálódott a magyarországi villamosenergia-rendszer erőművi teljesítménye, ezért a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. visszavonta a krízishelyzet besorolást.