Bérleti díjak: Budapest alig marad le Bécs mögött

2020. 06. 29., 16:15

Egész Európában 2018-hoz viszonyítva a legnagyobb áremelkedés Budapesten történt, ahol 2019-re 15 százalékkal drágábban adták ki a vizsgálatba bevont lakásokat.

Az Eurostat minden évben tanulmányt készít az Európai városok relatív megélhetési költségnek összehasonlításáról, amelynek fontos része a lakásbérleti díjak vizsgálata is. Ennek 2019-es adatait publikálta az intézet, amelyből kiderül, hogy Budapesten bár a legnagyobb mértékben nőttek a bérleti árak az előző évhez képest, még így is az európai nagyvárosok közötti sorrendben hátul szerepel. A felméréshez hazai részről a Duna House is szolgáltatott adatokat, az ingatlanközvetítő jelentős változásokat vár az idei évben.

„Egész Európában 2018-hoz viszonyítva a legnagyobb áremelkedés Budapesten történt, ahol 2019-re 15 százalékkal drágábban adták ki a vizsgálatba bevont lakásokat. London bizonyult a legdrágább városnak, minden kategóriában kétszeres árral számolhattunk, mint Budapesten. Bécsben 3 százalékkal, Bukarestben 2 százalékkal csökkentek a bérleti díjak 2019-re, a többi városban jellemzően 2-8 százalékkal emelkedtek az árak” – mutatott rá a felmérés legfontosabb adataira Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője. „Az idei évben a járványhelyzet miatt jelentős változások történtek a bérleti árakban és a bérleti konstrukciókban is. Ezen változások tartósságát és jelentőségét, a gazdaság és turizmus állapotának helyzete bármilyen irányban befolyásolhatja még az év végéig. A rövidtávú lakáskiadások piacán ráadásul itthon is újra felerősödtek a szigorúbb szabályozási lehetőségek, amelyek további csökkenéshez vezethetnek.”

A felmérés alapján a régióban Prága és Bécs után a budapesti belváros a legdrágább, nálunk kedvezőbben lehet bérelni Pozsonyban, Bukarestben és Varsóban is. Brüsszelben az 1 szobás lakások drágábbak, míg a 3 szobás nagylakások olcsóbbak a budapesti áraknál. Legdrágább városnak London, Párizs és Dublin számít, míg legolcsóbban Szófiában bérelhetnek lakást a külföldi diplomaták, munkavállalók.

Az Eurostat felmérésben a nemzetközi tisztségviselők által használt bérlemények, lakások árait vizsgálják, így az árak nem a normál bérlet díjakról adnak képet, hanem a tipikusan jó vagy nagyon jó állapotú, jól felszerelt belvárosi lokációban elhelyezkedő lakásokról, amelyeknél az építés vagy jelentős korszerűsítés az elmúlt 10 évben történt. A vizsgált lakások Budán az I., II., III, és XII. kerületben, Pesten az V., VI., VII. kerületben vannak.

Forrás: EUROSTAT 2019 CURRENT MARKET RENTS
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS