Az ipari nyersanyagok többsége drágult 2021-ben

2022. 01. 01., 16:22

Jelentősen emelkedett 2021-ben számos ipari nyersanyag ára, részben a járványvédelmi korlátozások miatt lecsökkent termelés, részben a gazdasági fellendülés miatt kibillent kereslet-kínálati egyensúly miatt.

December végén tonnánként 2800 dollár felett állt az alumínium jegyzése a határidős tőzsdén, ami még messze elmarad a 2008 októberében 3200 dollárnál elért rekordtól, de így is közel 40 százalékos áremelkedésnek felel meg 2021 eleje óta. Az áremelkedés okai között vannak a globális feldolgozóipari beszállítói láncot terhelő fennakadások és a kínai termeléscsökkenés is. A kínai ipar adja a világ alumíniumellátásának csaknem 60 százalékát. A kínai fémipar az idén évi 3,8 millió tonnával csökkentette alumíniumtermelési kapacitását, és mindössze 450 ezer tonna újonnan üzembe helyezett kapacitással bővítette azt. Európában pedig az óriási mértékben megnövekedett áramdíjak terhelik meg a színesfémek gyártását. A következő évre az emelkedő áramdíjak, a korlátozott kínálat és a növekvő kereslet az alumínium árának a további emelkedését vetíti előre.

A szén ára 110 százalékkal emelkedhet az idén. A Newcastle-i határidős jegyzés tonnánként 170 dolláron állt december végén. Októberben 269,50 dolláron érte el a rekordját a szén ára. A szén iránti keresletet elsősorban a földgáz árának az emelkedése növelte meg, de Indiában és Kínában is megnövekedett iránta az igény. Az erőművek felhalmozott készletei a hetvenes évek óta a legkisebbre csökkentek.

A szén-alapú áramtermelés az idén 9 százalékkal 10,350 ezer terawattóra rekordra emelkedik az IEA jelentése alapján. Az IEA a széntermelés és -felhasználás további növekedését vetíti előre 2022-re.

Az ón ára csaknem duplájára nőtt idén. Az év végi 39 ezer dolláros tonnánkénti ár nem áll messze a november végén 39,9 ezer dolláron elért csúcstól. A világpiaci árak elsősorban azért emelkedtek, mert a kínálat 30 százalékát adó malajziai bányákban és finomítókban a pandémiás korlátozások miatti leállások után még nem állt helyre a termelés. A globális készletek emiatt a legkisebbre csökkentek az adatgyűjtés 2008-as kezdetet óta.

A nikkel ára 20 százalékkal, tonnánként 20 ezer dollár fölé emelkedett. A történelmi csúcs október végén volt 21 ezer dollár felett. Az akkumulátorok és a rozsdamentes acél gyártásához szükséges nikkel kereslete az idén az első fél évben 20 százalékkal emelkedett, miközben a kínálat 10 százalékkal csökkent. A készletek emiatt 60 százalékkal, 2019 decembere óta a legalacsonyabb szintre csökkentek. Az év második felére már a kereslet tetőzött és növekedésnek indult a termelés is.

A kobalt ára több mint duplájára nőtt, 119 százalékkal emelkedett az idén. Az év végi 70 ezer dolláros tonnánkénti ár három és fél éves csúcsnál jár. A kobaltra az elektromos autókban használt lítiumion-akkumulátorokhoz van szükség.

A ródium ára 17 százalékkal csökkent az idén. A ródium árát elsősorban az autóipari kereslet szabályozza. Ebben pedig ellentétes folyamatok zajlottak le, egyrészt a félvezetőellátás hiányosságai miatt több üzemben lassították, esetenként le is állították a termelést, másrészt pedig a szigorodó környezetvédelmi előírások teljesítéséhez nagyobb ródiummennyiségre volt szükség. Emiatt az idén márciusban történelmi csúcsot állított be az ár. A Heraeus Precious Metals, a platina-csoportba tartozó fémek egyik legnagyobb finomítója szerint a félvezetőellátásban még 2022 második negyedévében is hiányosságokra kell számítani.

A kávé ára 75 százalékkal emelkedett az idén és közel áll a december elején elért tízéves csúcshoz. Az áremelkedés csak részben vezethető vissza a járványvédelmi korlátozásokra, a legfőbb oka a kedvezőtlen időjárás miatti alacsony termés volt. Az árak a várhatóan továbbra is kedvezőtlen időjárás miatt 2022-ben is nagy valószínűséggel magasak lesznek. Az áremelkedéshez a növényvédő szerek és az üzemanyagok árának az emelkedése is hozzájárul.

A pálmaolaj ára 30 százalékos éves nyereség felé tart. December végén az ár tonnánként 4600 ringgit felett állt. A pálmaolaj ára az idén októberben történelmi csúcsot ért el 5 ezer ringgit felett, a megnövekedett kereslet és a szűkebb kínálat miatt. A főbb termőrégiókban a szokásosnál nagyobb esőzések vetették vissza a terméshozamot. A pálmaolaj ára előreláthatólag a jövő év első negyedében is magas szinten marad. Az árcsökkenés a második negyedévben kezdődhet meg. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS