Az ingatlanpiac után a hitelpiacon is megindul a dinamikus visszarendeződés a Duna House szerint

2020. 07. 19., 11:00

Az idén a második negyedévében a jelzáloghitelpiac is visszaesett, de a Duna House szerint a május a hitelpiacon is a mélypontot jelentette és az ingatlanpiachoz hasonlóan, itt is megindul a dinamikus visszarendeződés.

A társaság, mintegy ezer ügyleten vizsgálva a legfontosabb mutatókat, közölte, a hitelpiacon, az ingatlanpiaccal párhuzamosan, nőtt a közvetítők szerepe az év eddigi időszakában, hiszen a veszélyhelyzetben jellemzően a közvetítőkön keresztül biztonságosabb, gyorsabb és hatékonyabb volt a hitelfelvétel, ami ráadásul jelentős terheket vett le a pénzintézetek válláról.

Az ügyfelek szempontjából a szigorodó hitelfelvételi folyamatokhoz jóval több szakértői segítség kellett egy-egy ügylet sikeres lebonyolításához és a megfelelő konstrukció kiválasztásához.

A nyilvános piaci adatok szerint a háztartásoknak nyújtott forint lakáscélú hitelek szerződéses összege 2019 második negyedévében 253 milliárd forint volt, míg az idén, a második negyedévben, mintegy 22 százalékkal kevesebb hitelt nyújtottak a háztartásoknak. A Duna House Pénzügyek az idei második negyedévre 196 milliárd forint körüli szerződéses összeget becsült, amelyen belül a május a leggyengébb, 60-65 milliárd forint körüli összeggel.

Az adatok alapján a kamatperiódusban, futamidőben és hitelfedezeti mutatóban nem volt jelentős változás az elmúlt negyedévekhez képest. A vizsgált ügyleteknél a legnépszerűbb a 20 éves futamidő volt: ezen hitelügyletek szinte teljes egésze a biztonságosnak tekinthető hosszú kamatperiódusú konstrukcióban valósult meg. Az öt évnél rövidebb, kockázatosabb kamatperiódusú hitelek aránya a fővárosban is 1 százalék alatt maradt, miközben a legalább 10 évig fix kamatozású hitelek aránya rendkívül magas, a keleti országrészben 92 százalék, Budapestesen 84 százalék, a nyugati részen 78 százalék volt.

A hitelek nagysága a fővárosban, az előző negyedévhez képest, minimálisan csökkent, de a 18 millió forintos átlagos értékével még így is jóval magasabb, mint a tavalyi évben mért 16-17 millió forintos érték. Nyugat-Magyarországon az átlagosan felvett összeg 12 millió forinthoz közelít, míg Kelet-Magyarországon átlagosan 10 millió forint körül volt az elmúlt időszakban. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS