Az idén még mintegy 20 ezer lakóingatlan cserélhet gazdát a Duna House szerint

2020. 11. 09., 13:00

Az év utolsó két hónapjában még mintegy 20 ezer lakóingatlan cserélhet gazdát a Duna House becslése szerint, és így év végére 130 ezer körüli tranzakcióval zárhat a piac. Tavaly a statisztikai hivatal és a társaság adatai szerint is 150 ezer adásvétel történt, jövőre pedig a két adat közötti forgalmat vár az ingatlanközvetítő vállalat.

A társaság elemzése alapján a kormányzati támogató intézkedések elsősorban az első lakásvásárlókat gondolkodtathatja el. Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője szerint az otthonteremtési támogatások a gyermeket nevelő, vagy gyermeket tervező lakásvásárlóknak jelenheti a legnagyobb segítséget, akik jellemzően első lakásukat vásárolják, vagy nagyobbra cserélik eddigi kisebb lakásukat. Ez a réteg a vásárlók 25-30 százalékát teszi ki, így a többi ingatlanvásárlónak nem érdemes kivárni a piacon, főleg úgy, hogy a kereslet esetleges növekedése miatt a verseny is nagyobb lehet egyes ingatlanpiaci szegmensekben.

A Duna House tranzakciós adatainak vizsgálata alapján idén a fővárosi vevők 26 százaléka, míg a vidéki vevők 27 százaléka volt első lakásvásárló. A fővárosban ők átlagosan 29 millió forintért, míg vidéken 20 millió forintért vásároltak ingatlant. Az otthonteremtést támogató intézkedések elsősorban az ő helyzetüket könnyítheti meg a következő évben, így nekik érdemes átgondolni a jelenlegi vásárlási terveiket.

Az adatok alapján az újépítésű ingatlanok azonnal elérhető kínálata folyamatosan szűkül, így aki néhány hónapon belül szeretne az új lakásába beköltözni, érdemes gyorsan választania. Ráadásul a most elérhető újépítésű lakások egy része még a régi 5 százalékos áfával kerül a piacra, így ezeknél semmilyen árváltozás nem várható a következő évben. Ugyanakkor igaz az is, hogy a csok (családi otthonteremtési kedvezmény) mellé járó áfa-visszaigénylés és az illetékmentesség biztosan a vevőnél maradó jelentős támogatás lesz jövőre, kérdés azonban, hogy mekkora kínálatból lehet majd választani az új évben.

Az elemzés szerint a befektetői vásárlások aránya, a piaci bizonytalanság miatt, az év eleji 40-45 százalékról 28-30 százalék körülire esett vissza a nyári és őszi hónapokban a budapesti ingatlanpiacon. A befektetők az elmúlt hónapokban a 35-45 millió forint közötti, átlagos méretű ingatlanokat keresték a leggyakrabban.

A reáleszközök felértékelődésével és így az ingatlanpiaci befektetések erősödésével továbbra is számolnak a gazdasági szakemberek, amely az idén az év végén és jövőre is újra emelkedő befektetői aktivitást eredményezhet, a turizmus kiesése okozta rövidtávú lakáskiadások átmeneti visszaesése ellenére is. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS