Az első lakásukat vásárlók vették át az irányítást az ingatlanpiacon

2020. 08. 12., 16:45

A júliusi ingatlanpiaci adatok is megerősítik azt a gyors visszazárást és a folyamatos emelkedést, amit a Duna House meglátása szerint már nem csak az elhalasztott kereslet okozta szükségszerű tranzakciók, hanem a változó igények és az ezeken alapuló plusz vásárlások is okozzák.

A változó igények a karantén időszak alatt megmutatkozó bezártságnak köszönhetően sokan átértékelték, hogy milyen otthonra van szükségük, milyen ingatlanra vágynak. Az ezekből adódó plusz tranzakciók jelenthetik a növekedés egyik motorját, amelyek a COVID hatása nélkül nem, vagy csak várhatóan később jöttek volna létre.

A kereslet index továbbra is az elmúlt 5 év legmagasabb értékét mutatja, és már a tranzakciók számában is túlszárnyalta a hazai ingatlanpiac a tavalyi teljesítményét. A hónapban becsült 13 215 adásvétel az előző havi júniusi adatokhoz képest 18 százalékos emelkedést mutat a Duna House adatai alapján, ami a tavalyi év júliusához képest is 4 százalékos erősödést jelent.

Budapesten és vidéken is abszolút előtérbe kerültek az első lakásvásárlók, akik már a legnagyobb vevői részesedéssel veszik ki részüket a tranzakciókból, megelőzve így az eddigi éllovas befektetőket. Az ő részarányuk a fővárosi vevőkör 30, vidéken a vevőkör 27 százalékát tette ki a júliusi tranzakcióknál. A befektetők részaránya Budapesten 10 százalékpontos csökkenéssel 29 százalékra esett vissza.

A belvárosi ingatlanpiac sokat változott a Duna House adati szerint. A júliusi tranzakciók vizsgálata alapján tovább lassult a belvárosi piac, ahol jelenleg 173 nap, azaz közel fél év kell egy-egy tranzakció sikeres zárásához, amelyeknél az alkupozíció is javult a vevők irányába. A fővároson belüli érdeklődési mutatók mindhárom belvárosi kerületben csökkentek, azaz jelenleg kevesebben keresnek eladó lakást Budapest V., VI. és VII. kerületében. 

A teljes elemzés ezen a linken érhető el.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS