Az adókedvezménynek köszönhetően átlagosan 310 ezer forint adót spóroltak a gyermekes családok

2019. 09. 09., 10:15

Több mint 310 milliárd forinttal támogatta tavaly az állam adó- és járulékkedvezmény formájában a legális keretek között dolgozó és gyermeket nevelő szülőket – tájékoztatta Izer Norbert adóügyekért felelős államtitkár.

Évről évre egyre több pénz marad a kisgyermekeseknél. 2011-hez képest majd megduplázódott a kétgyermekes családoknál hagyott összeg nagysága. Míg 2011-ben 66,6 milliárd forint maradt az érintetteknél, addig 2018-ban már 128,7 milliárd forint.

Az összeg jelentős emelkedésének az oka többek között az a kormányzati intézkedés volt, amely 2016 és 2019 között megduplázta a kétgyermekesek családi adókedvezményét.

Izer Norbert megjegyezte, hogy 2019-ben teljesedett ki a közel 400 ezer kétgyermekes szülőt érintő kedvezményrendszer, amely idén már havi 40 ezer forintot hagy az érintetteknél.

Az államtitkár elmondta: még erőteljesebb a növekedés a legalább három gyermeket nevelő családoknál, ami hét év alatt 61,9 milliárd forintról több mint 132 milliárd forintra nőtt 2018-ban. A növekedés oka ebben az esetben is – a jelentős bérnövekedés mellett – egy kedvező kormányzati intézkedésre vezethető vissza. 2014-ben lépett életbe ugyanis az a rendelkezés, amely lehetővé tette, hogy a szülők a személyi jövedelemadójuk mellett a járulékaikat is csökkenthessék. Tavaly ezen a címen összességében 58,7 milliárd forint maradt a családoknál.

A családi adókedvezmények rendszerének kiszámíthatósága és nagyvonalúsága népesedési szempontból is lényeges lépés lehet.

A személyi jövedelemadó bevallási adatai szerint a gyermekvállalás többletköltségeinek enyhítésére 2018-ban 312,5 milliárd forint maradt a családoknál, 24,4 milliárddal több, mint 2017-ben. Jövőre ez az összeg még magasabb lesz, a Pénzügyminisztérium számításai szerint mintegy 380 milliárd forint.

A növekmény részben a legújabb kedvezmény hatása, a családvédelmi akcióterv részeként 2020 január 1-től egyetlen forint személyi jövedelemadót sem kell fizetniük a legalább négygyermekes édesanyáknak – hangsúlyozta Izer Norbert. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS