1500 milliárd forintnyi adócsökkentés 2022-ben

2021. 12. 31., 15:57

A magánszemélyeknek és vállalkozásoknak biztosított adócsökkentések összege jövőre eléri az 1500 milliárd forintot miután szja-mentességet kapnak a 25 év alattiak, adóvisszatérítés jár a családoknak, valamint csökken a szocho, az ekho és a kiva is – gyűjtötte össze a január 1-jétől változó adójogszabályokat Bákonyi László adójogász.

A 25 év alattiak január 1-jétől az átlagkereset mértékéig nem fizetnek szja-t, továbbá minden gyermekes szülő, aki családi kedvezményre jogosult, február 15-ig adóvisszatérítést kap a 2021-ben megszerzett jövedelméből – írta a szakember az MTI-hez eljuttatott elemzésében.

Év elejétől megszűnik a jövedelmek után fizetendő, 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás – emelte ki a munkáltatók számára kedvező intézkedések közül. A tanulókkal, hallgatókkal szakképzési munkaszerződést, illetve hallgatói munkaszerződést kötő munkáltatók számára a továbbiakban a szakképzési hozzájárulás helyett a szociális hozzájárulási adóból biztosítanak kedvezményt - tette hozzá.

A szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke 2,5 százalékkal csökken, 13 százalékra, összhangban a minimálbér és a garantált bérminimum emelésével. Szintén 13 százalékra mérséklődik a kifizetőt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) mértéke. A kisvállalati adó (kiva) mértéke 10 százalék lesz.

Az egyéni vállalkozók számára növekszik az átalányadózás bevételi értékhatára az eddigi 15 millió forintról a mindenkori éves minimálbér tízszereséig; az átalányadózást választó egyéni vállalkozó jövedelme adómentes az éves minimálbér felét meg nem haladó részig.

A vállalkozások az otthoni munkavégzés elősegítésére költségtérítést számolhatnak el, amely legfeljebb a havi minimálbér 10 százalékának megfelelő összegig adómentes. Adómentessé válik ugyanakkor a vállalkozás által magánszemélyeknek biztosított, kizárólag emberi erővel hajtott vagy legfeljebb 300 wattos teljesítményű elektromos motorral segített kerékpár magáncélú használata.

A szakember elemzésében arra is kitért: jövőre is érvényes, hogy a helyi adórendeletek vagy települési adórendeletek nem tartalmazhatnak adómérték-emelést vagy adókedvezmény-korlátozást a 2020. december 20-án fennálló szabályokhoz képest. Érvényben marad a helyi iparűzési adó alacsonyabb, maximum 1 százalékos adómértéke is – ezt azok a kis- és középvállalkozások vehetik igénybe, melyek árbevétele vagy mérlegfőösszege nem haladja meg a 4 milliárd forintot. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS