Árakban és forgalomban is nőtt a Budapest környéki ingatlanpiac

2018. 11. 16., 14:58

Több agglomerációs szektorban is 20 százalék feletti áremelkedést mért a Duna House 2018-ban, de akad olyan terület, ahol tavalyhoz képest 37 százalékkal nőtt az átlagos négyzetméterár. Míg tavaly 250 ezer forint alatti átlagos négyzetméteráron is lehetett a főváros környékén ingatlant vásárolni, addig idén már 257-326 ezer forint között alakult ez az átlag. Nem csak az árak, hanem a tranzakciók száma is nőtt az ingatlanközvetítő cég statisztikái szerint, idén már most annyi ingatlant értékesítettek, mint egy évvel korábban 12 hónap alatt.

A legkisebb mértékű áremelkedés az északi szektort jellemezte, amely terület agglomerációs viszonylatban tavaly még drágának számított, idén a középmezőnyhöz tartozik. Ez korántsem jelenti azt, hogy ez a környék kevésbé lenne népszerű a vásárlók körében, de a nyugati, és az amúgy sem alacsony árairól ismert északnyugati szektorok kétszámjegyű áremelkedésével nem tudta felvenni a versenyt.

„Az északi agglomerációs terület hosszú évek óta töretlen népszerűségnek örvend a Budapestről kiköltöző, csendesebb és nagyobb életteret kereső családok körében. Fóton és Dunakeszin is folyamatosan épülnek az újépítésű ikerházak, sorházak, de a használt családi házak között is bőven lehet válogatni” – nyilatkozta Mokos Zoltán, a Duna House most megnyitott fóti irodájának vezetője és partnere. „Az agglomerációs területek ingatlanárai között a trendek alapján kezdenek csökkenni, eltűnni a különbségek, idén az eddig legolcsóbb területek drágultak a legjobban, így zárkózva fel a drágább agglomerációs területekhez.”

Tavaly és idén is az északnyugati szektor bizonyult a legdrágábbnak, köszönhetően a 16 százalékos áremelkedésnek. A legnagyobb árnövekedés azonban nem ott, hanem a nyugati szektorban ment végbe, ahol a négyzetméterár egy év alatt 37 százalékot emelkedett. Így azon a környéken már 326 ezer forint az átlagos négyzetméterár, amely már-már megközelíti a főváros külsőbb területeinek lakásárait. Budapesthez közel, legkedvezőbb négyzetméteráron a déli agglomerációs területeken lehet ingatlant vásárolni, ahol az átlag 2018-ban 257 ezer forint, amely 2017-hez képest 20 százalékos növekedést jelent.

A november 16-án megnyitott fóti ingatlanközvetítő irodával a Duna House erősítette jelnlétét az agglomerációs területen. Országos szinten a hálózat már több mint 130 irodában tudja segíteni ingatlanügyeikben az eladókat és vevőket.

Az agglomerációban vizsgált települések listája:

  • Északnyugati szektor: Budakalász, Dunabogdány, Leányfalu, Nagykovácsi, Pilisborosjenő, Piliscsaba, Pilisjászfalu, Pilisvörösvár, Pilisszántó, Pilisszentkereszt, Pócsmegyer, Pomáz, Solymár, Szentendre, Szigetmonostor, Tahitótfalu, Üröm, Visegrád
  • Északi szektor: Csomád, Csömör, Dunakeszi, Fót, Göd, Őrbottyán, Szob, Sződ, Sződliget, Vác, Vácrátót
  • Keleti szektor: Csömör, Gödöllő, Isaszeg, Kistarcsa, Mogyoród, Nagytarcsa, Pécel, Veresegyház
  • Délkeleti szektor: Alsónémedi, Ecser, Gyál, Gyömrő, Maglód, Ócsa, Üllő, Vecsés
  • Déli szektor: Diósd, Dunaharaszti, Dunavarsány, Érd, Százhalombatta, Szigethalom, Szigetszentmiklós, Tárnok, Tököl
  • Nyugati szektor: Biatorbágy, Budajenő, Budakeszi, Budaörs, Herceghalom, Páty, Telki, Tinnye, Törökbálint, Zsámbék
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS