Aktív magyar befektetők a hazai vállalatfelvásárlási piacon

2019. 06. 20., 17:00

A globális folyamatokkal ellentétben 2018-ban Közép-Kelet-Európában csökkent a vállalatfelvásárlások száma, ezért a magyar piacon tapasztalt stagnálás pozitív eredménynek számít régiós összehasonlításban – derült ki a Deloitte a hazai piacot vizsgáló M&A piaci tanulmányából.

A globális vállalatértékesítési és felvásárlási (M&A) piac a tranzakciók számát tekintve három éve töretlenül nő, ráadásul értékben két év stagnálást követően 2018-ban 12 százalékos bővülés volt megfigyelhető. Ennek ellenére a közép-kelet-európai régió tranzakciós aktivitása elmarad a globális trendektől. A régió M&A piaca a javuló gazdasági mutatók és a növekvő globális tranzakciós aktivitás ellenére immár második éve csökken. 2018-ban 347 vállalatfelvásárlást bonyolítottak Közép-Kelet-Európában, ami 7 százalékos mérséklődés 2017-hez képest.

A régióban leginkább Lengyelországban és Csehországban voltak aktívak a vevők, ezen két országban regisztrálták a vállalatértékesítések 60 százalékát. 2018-ban jelentősen bővült a horvát és a szlovén M&A piac is, Bulgáriában és Romániában azonban 30 százalékos zsugorodást mutat a statisztika. A felvásárlások leginkább a tradicionális fogyasztói és az ipari szektorokat érintették, e két terület produkálta a régiós tranzakciók 60 százalékát.

A szolgáltatási, az ipari és a fogyasztói ágazat vezérelte a tranzakciós aktivitást

Míg a régióban csökkent, Magyarországon stagnált a piac. Az 5 millió dollár összértéket meghaladó tranzakciók száma 2017-hez hasonlóan 25 volt. A stagnálás a regionális befektetői hangulatnak köszönhető, hiszen a magyar piac hosszú évek óta a közép-kelet-európai M&A piac 7-9 százalékát teszi ki és érzékelhetően együtt mozog az ott tapasztalható trendekkel – mondta Bíró Balázs, a Deloitte magyarországi pénzügyi tanácsadási üzletágának vezetője.

Jóllehet a 2018-as cégfelvásárlások csupán töredékénél publikus a vételár, a tranzakciók közül kiemelkedik a PPF Group N. V., aki 2800 millió euróért megvásárolta a norvég Telenor S. A. telekommunikációs társaság KKE operációját, így a bolgár, szerb és montenegrói leányvállalatok mellett a Telenor Magyarországot is. 2018 meghatározó piaci eseménye volt a Trigránit építőipari vállalkozás értékesítése is. Ennek során a tulajdonos  TPG Real Estate egy Közép-Kelet-Európára is koncentráló nemzetközi ingatlanbefektetési vállalatnak, a  Revetasnak értékesítette a Trigránitot. A vételár nem nyilvános, de az értékesített eszközérték meghaladta a 450 millió eurót. 2018 második felében zárult a GE régiós fényforrás- és globális autólámpa üzletágának eladása, melyet Joerg Bauer a GE korábbi magyarországi vezetője vásárolt meg, a Deloitte tanácsadói támogatása mellett.

Magyarországra továbbra is jellemző az M&A piac diverzifikáltsága. Számszerűen a legtöbb cégértékesítés a fogyasztói, az ipari és a szolgáltatási ágazatokban zajlott le, e három szektor a teljes piac csaknem felét adta. Az előző évhez képest jelentős erősödést mutatott azonban az IT szektor is, a pénzügyi szektorban viszont a 2017-es 4 tranzakcióval szemben tavaly mindössze egy ment végbe. Tranzakciós érték tekintetében egyértelműen a telekommunikációs szektor dominált 2018-ban, a már említett Telenor felvásárlásnak köszönhetően.

A magyar M&A piacon az elmúlt évekhez hasonlóan tavaly is a magyar befektetői aktivitás növekedése volt megfigyelhető. A tranzakciók kétharmadánál volt a vevő és az eladó is magyar. Ugyancsak jellemző a magyar cégfelvásárlásokra, hogy a régióból csekély számú befektető érkezik, ezzel szemben a nyugat-európai illetőségű felvásárlók adják évek óta a piac 20-30 százalékát. Tavaly viszont ezt is sikerült túlszárnyalni, hiszen a cégfelvásárlások 40 százalékánál Nyugat-Európából érkezett a vevő. A tengerentúli befektetők a régiós befektetőkhöz hasonlóan limitált aktívitást mutatnak. Közülük az Egyesült Államok emelhető ki, 2017-ben és tavaly is két-két felvásárló érkezett Magyarországra.

2018 – robosztus év az ingatlanpiacon

A gyorsan bővülő gazdaság és az alacsony finanszírozási költségek miatt mind a lakóingatlanok, mind a kereskedelmi ingatlanok piaca régen látott mértékben szárnyalt 2018-ban Magyarországon. Tavaly a kereskedelmi ingatlanok befektetési volumene elérte az 1,8 milliárd eurót, ami csak 3 százalékkal marad el a kimagasló 2017-es értéktől. 2018-ban az elmúlt két évhez képest számban kevesebb, ám értékben nagyobb volumenű tranzakció került lezárásra, ráadásul a MOM és a MAMMUT bevásárlóközpontok értékesítésének köszönhetően a kiskereskedelmi ingatlanok tovább növelték részesedésüket.

A budapesti kereskedelmi ingatlanoknál más nyugat-európai városok hasonló piacához képest körülbelül 1,5 százalékponttal nagyobb hozam érhető jelenleg el. A befektetők között - az oda áramló jelentős volumenű, a BAMOSZ adatai szerint 415 milliárd forintra tehető lakossági megtakarításnak köszönhetően – továbbra is jelentős súllyal képviseltetik magukat a hazai ingatlanbefektetési alapok.

A Deloitte tanulmányában megvizsgálta egy általa összeállított kiskereskedelmi, iroda és szálloda ingatlanokat tartalmazó prémium ingatlan-portfólión, hogy miként alakultak az adott ingatlanszegmensekre vonatkozó bérleti bevételek, nettó működési eredmények, a realizált értéknövekedések, illetve teljes éves hozamok.

Míg 2016-ban és 2017-ben átmenetileg a kiskereskedelmi ingatlanok teljes hozama volt a legmagasabb a vizsgált szegmensekben, ugyanakkor a turizmus erőteljes fellendülésének köszönhetően 2018-ra a szállodák teljes hozama ismét a legmagasabb lett a Deloitte által vizsgált szegmensekben.

Az ingatlanalapok ugyan egyre vonzóbb befektetési célponttá váltak az egyéb befektetési lehetőségekhez, például az államkötvényekhez, részvényekhez képest, ugyanakkor - részben a szabályozó által előírt magas likvid hányad miatt, részben az ingatlanalapokban lévő ingatlanok gyengébb jellemzői (kor, minőség és elhelyezkedés) révén – az ingatlanalapok nem tudtak lépést tartani az egyedi, prémium befektetések által elért hozamokkal.

A legnagyobb hazai ingatlanalapok éves visszatekintő hozamai 2018-ban 2-5 százalék körül alakultak, a legnagyobb öt ingatlanalap átlagos hozama pedig 2,8 százalék volt. Eközben az egyedi ingatlan-befektetéseken a prémium kategóriában 5-7 százalékos hozamot is el lehetett érni.

„Idén a magyar gazdaság gyors ütemű növekedése folytatódhat, így az ingatlanpiac iránti erőteljes befektetői érdeklődés 2019-ben is megmaradhat. Úgy látjuk, hogy a piaci hozamok a hosszú távon fenntartható szint közelében vannak. A tranzakciók volumene az elmúlt évekhez hasonló maradhat, hiszen a kínálat jelentős bővülésére nem lehet számítani” – mondta Kohári Gábor, MRICS a Deloitte Magyarország ingatlan-tanácsadási szakértője.

(A grafikon forrása: Mergermarket 2019)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS