A tőkések legnagyobb része Budapesten és a megyei jogú városokban élt, a tőkejövedelmek több mint felét szintén Budapest és a megyei jogú városok adták tavaly – olvasható a GKI elemzésében.
A NAV 2021-es adatai alapján 294 ezer magánszemély vallott be tőkejövedelmet (például osztalékból, árfolyamnyereségből, tartós befektetésből). Habár ez 30 ezer fővel több, mint 2020-ban, mégis 10 ezer fővel kevesebb, mint 2019-ben. Ugyanakkor a tőkejövedelmek jelentősen nőttek (2300 milliárd forintra) mind 2020-hoz (1800 milliárd forint), mind 2019-hez (1700 milliárd forint) képest.
Ez 35 százalékos növekedést jelent 2019-hez képest. A nagy növekmény részben a koronavírus válságot követő tőzsdei fellendülésből (a BUX 2021-ben 20 százalék felett nőtt), részben a gyors gazdasági helyreállításból fakadt. Harmadrészt azonban a nagyobb osztalékfizetésnek (tőkekivonás) köszönhető.
Egy tőkejövedelmet kapóra országosan nettó 7,7 millió forint jutott 2021-ben (a nettó éves átlagkereset a KSH adatai szerint 3,5 millió Ft volt). Kiemelkedik a tőkések felső 10 százaléka (15 ezer fő), ahol az egy főre jutó tőkejövedelem nettó 29,5 millió forint lett. Érdekesség, hogy 2021-ben kripto eszközökből származó jövedelmet 836 fő vallott (átlagosan 12,4 millió forintot).
Hasonlóan a 2020-as adatokhoz, a tőkejövedelmek közel fele Budapesten (35 százalék) és Pest megyében (16 százalék) keletkezett. Szintén magas volt a súlya Bács-Kiskun megyének (6,2 százalék), míg Nógrád megye egyedüliként volt 1 százalék alatti (0,6 százalék). A teljes keletkezett tőkejövedelmekből (hasonlóan 2020-hoz) nagy arányú volt még Hajdú-Bihar megye, Győr-Moson-Sopron megye, illetve Fejér-megye részesedése (együtt 13 százalék). Ellenben alacsony (2 százalék alatti) volt ez a részesedés Vas, Tolna, Békés, Heves és Zala megye esetében.
Települési szinten a tőkések legnagyobb része Budapesten és a megyei jogú városokban élt (47 százalék). Közel egy harmaduk (31 százalék) városokban, kevesebb mint negyedük (22 százalék) pedig községekben lakott. Ugyanakkor a tőkejövedelmek több mint felét (57 százalékát) Budapest és a megyei jogú városok adták.
Település típus szerint az egy tőkésre jutó jövedelmek Budapesten voltak a legmagasabbak (11,2 millió forint). Ezt követik a megyei jogú városok és a városok (7,1, illetve 6,9 millió forint). A legalacsonyabb érték a községek körében volt (5,6 millió forint).
Ha az egy lakosra jutó tőkejövedelmet nézzük, akkor Felcsút 2019 után újra az első helyen végzett (14 millió forint/lakos), ez közel 2,5-szerese a 2020-as eredménynek. A második helyen a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Komlóska lett (4,1 millió forint/lakos), a harmadik pedig a Hajdú-Bihar megyei Bihardancsháza (3,5 millió forint/lakos). Ezen településeken egy-egy nagytőkés feltehetően állandó lakcímmel rendelkezik.
Budapest esetében nem meglepő módon (2020-hoz hasonlóan) a XII., az V. és a II. kerület teljesített a legjobban (1,7, 1,7 és 1,6 millió forint/lakos).
GKI
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.