A pénzügyminiszter elégedett az online számla-rendszerrel

2019. 01. 08., 08:45

Az online számla-rendszer indulása óta eltelt fél év alatt bebizonyosodott, hogy segítségével szinte azonnal kiszűrhetőek a csalárd gazdálkodók, a kormány legújabb gazdaságfehérítő eszköze nemcsak a jogkövető vállalkozásokat segíti, hanem az államkassza bevételeire is jótékonyan hat – mondta Varga Mihály.

Varga Mihály pénzügyminiszter kiemelte, hogy a január elejéig beküldött 28 millió számla rengeteg adatot tartalmaz, amelyek elemzése után jól elkülönülnek egymástól a szabályokat be nem tartó és a jogkövető adózók.

Az online számla még az Európai Unió legnehezebben felderíthető csalástípusával, a számlázási cégláncok adócsalásával szemben is hatékony – emelte ki Varga Mihály, hozzátéve, hogy az online számlaadat-szolgáltatással olyan adathalmaz áll a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) rendelkezésére, amellyel már jelen időben felderíthetők a csalárd láncolatok.

A rendszer rostáján így például azonnal fennakadt az a cégláncolat, ahol az egyik tagnál az adatok 35 millió forint értékű kibocsátott számláról tanúskodtak, de a vállalkozás még csak áfabevallást sem nyújtott be.

A rendszer gyorsaságának és azonnaliságának köszönhetően a költségvetés kára is megtérül, mert a várható megállapítás fedezetét a NAV ideiglenes biztosítási intézkedéssel és követelésfoglalással biztosította.

A tárcavezető hangsúlyozta: az online számlázás egyrészt biztosítja a szándékos jogsértőkkel szembeni célzottabb és gyorsabb fellépést, másrészt javítja az adómorált. Az adóhivatal jelzésére ugyanis csaknem az érintettek fele önként pótolta hiányosságát, volt olyan vállalkozás is, amely a NAV vizsgálatának hírére több mint 56 millió forint áfatartalmú számlát töltött fel pótlólag az online számlarendszerbe.

A kockázatelemzés részleteiről Varga Mihály elmondta, hogy a NAV más rendelkezésre álló információkkal is összeveti az online számlaadatokat. A hivatal vizsgálja például azokat, akik az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszerben (ekáer) nagy értékű áru feladójaként szerepelnek, de a kötelező adatszolgáltatásukat nem teljesítették, illetve azokat is, akik nagy forgalom mellett nullás adattartalmú áfabevallást nyújtottak be, és azok sem maradnak ki, akik bejelentett alkalmazott nélkül jelentős bevételt értek el.

A költségvetési adatsor is bizonyítja, hogy a fél éve zavartalanul üzemelő online számlázással a gazdaságfehérítésben milyen eredmények érhetőek el. Tavaly 403 milliárd forinttal nagyobb áfabevétel érkezett az államkasszába, mint 2017-ben, ami a gazdaság növekedése mellett jelentős mértékben köszönhető a gazdaságfehérítő intézkedéseknek.

Az online számlázás 2018. július 1-jén lépett hatályba, de az eddigi tapasztalatok alapján az adóelkerülők jelentős része már jócskán a szisztéma indulása előtt szabályosan, a ténylegesen beérkező bevételéről állította ki a számlákat - jegyezte meg a pénzügyminiszter. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS