A panelárak sem nőnek az égig

2019. 12. 11., 15:33

Jelentősen lassult idén júniustól a panelek áremelkedése – derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondta, hogy az idén nyáron volt a fordulat a budapesti és az országos lakáspiacon, a kereslet ugyanis jelentősen megcsappant a használt lakások iránt. „A panellakások azonban mindig kivételesnek számítottak a piacon. Relatív alacsony áruk, jó beosztásuk, valamint a tömegközlekedés szempontjából jó megközelíthetőség miatt nagyon gyorsan eladhatóak voltak. Az utóbbi években két számjegyű drágulást értek el. Most azonban itt is megtört a lendület.”

Lelassultak a sztárok

Budapesten idén júniusban esett vissza jelentősen a kereslet a használt lakások piacán, azóta a panellakások átlagos négyzetméterára decemberre 5 százalékkal 578 ezer forintra nőtt. Azaz lelassult a drágulás üteme, hiszen éves összevetésben még 18 százalékos növekedésről van szó.

A téglaépítésű lakások négyzetméterára júniushoz képest lényegében stagnált, így december elején 801 ezer forint volt az átlagár, ami egyébként az egy évvel korábbi árszintet 13 százalékkal haladja meg.

A családi házaknál az átlagos négyzetméterár júniushoz képest 6 százalékkal 531 ezerre nőtt, ez pedig 2018 december elejéhez viszonyítva 22 százalékos drágulást jelent.

Balogh László hozzátette, hogy a panellakások június óta bekövetkezett 5 százalékos drágulása a jelentős, 70 százalékos kínálatbővülés mellett következett be.

Ez arra utal, hogy a rövid- és középtávon költözést tervező panellakások tulajdonosai nem szeretnének pórul járni. Azaz a mostani legmagasabbnak vélt árszinten szeretnék eladni lakásaikat – mondta a szakértő. Hozzátette: a panelek mellett június óta a téglaépítésű és családi házak kínálata is nőtt a fővárosi piacon.

Mi folyik a többi nagyvárosban?

A megyeszékhelyeken másként alakult a forgatókönyv. Az ottani panellakások átlagos négyzetméterára júniushoz képest decemberre mindössze 1 százalékkal 348 ezer forintra emelkedett, a téglaépítésűeké pedig 3 százalékkal 403 ezerre nőtt, miközben az éves drágulás az előbbieknél 25 százalékos, utóbbiaknál 18 százalékot tett ki.

 

Júniushoz képest a megyeszékhelyeken a családi házak is drágultak, négyzetméterenként 300 ezer forintot kértek értük decemberben, ez 15 százalékos áremelkedésnek felel meg.

Balogh László szerint a legfrissebb adatok megerősítik azt a korábban már látható trendet, amely az áremelkedés végére utal. A szakember ugyanakkor jelezte, hogy az általános árcsökkenésre egyelőre nem lehet számítani.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS