A magyar lakosság több mint 90 százaléka saját tulajdonú ingatlanban él

2021. 11. 23., 11:38

Az Európai Unió lakosságának 69,8 százaléka él saját tulajdonú ingatlanban. Magyarországon ez az érték 91,3 százalék, ennél magasabb tulajdonosi aránnyal mindössze két ország előzi meg hazánkat. A Duna House elemzése szerint a 2018-ig lassan csökkenő tulajdonosi arányt az otthonteremtési kedvezmények fordították ismét emelkedő irányba. A növekvő arány a lakhatási lehetőségek elérhetőségének szempontjából előnyös, azonban akadályozza a bérleti kultúra fejlődését és a társadalmi produktivitás szempontjából kulcsfontosságú lakossági mobilitást.

Az európai országok közül Romániában a legmagasabb (96,1 százalék) a saját tulajdonú ingatlanok aránya – derül ki az Eurostat legfrissebb statisztikáiból1. Keleti szomszédunkat Szlovákia (92,3 százalék) követi a rangsorban, míg a 3. helyen Horvátországgal osztozunk, hiszen a balkáni államban és hazánkban is mindössze 8,7 százalékos a bérlemények hányada. Nyugat-Európával összehasonlítva már jóval kevésbé jellemzőek a saját tulajdonú ingatlanok: Hollandiában 69, Svédországban 64,5, a franciáknál pedig 64 százalékban. A német ingatlanállomány alig fele tölti be a saját otthon funkcióját, de ezek aránya 60 százalék alatt van Ausztriában és Dániában is. Svájcból nem állnak még rendelkezésre naprakész tulajdonlási megoszlások, de a 2018-as adatok alapján 55-60 százalékos túlsúlyban vannak a bérlemények, köszönhetően a jól működő lakásszövetkezeti rendszerüknek.

Magyarországon a svájcihoz hasonló struktúra szinte elképzelhetetlen. „A rendszerváltás után nagyon kedvező feltételekkel tudtak egykori bérlakásokat megvásárolni az emberek, ez pedig olyan hullámot indított el a hazai ingatlanpiacon a saját tulajdon birtoklása iránt, ami azóta is tartja erejét – mondta el Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője. – Hazánkban szinte mindenki saját otthonra vágyik, beépült ez az ideál a magyar lakáskultúrába. Ragaszkodunk a saját tulajdonhoz és a saját vagyon megteremtéséhez, és jelenleg a legnagyobb értéket az ingatlan képviseli. A fogyasztóbarát hitelek és az állami, otthonteremtési kedvezmények megjelenésével pedig ez a lehetőség még több ügyfél számára vált elérhetővé. Az elmúlt évek jelentős lakásár-emelkedése viszont így a magyar lakosság vagyonát gazdagította. Kérdéses azonban, hogy emiatt, mikor alakul ki a Nyugat-Európában megszokott bérleti piac és hozzá a szolgáltatói, intézményi rendszer."

Az elmúlt 10 évet vizsgálva jól látható, hogy 2011–2017 között nagyon lassú csökkenés volt tapasztalható Magyarországon, a saját ingatlanban élők arányát tekintve. Az igazi kiugrást 2019 hozta el, hiszen ekkor jelent meg például a Babaváró és a falusi CSOK is, amelyeket az első igénylők még abban az évben fel is használhattak lakásvásárláshoz.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 24., 11:10
Az Európai Parlament 2024. április 24-én elfogadta a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvét. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners munkajogi csoportjának vezetője foglalta össze.
2024-05-27 07:30:05
Izgalmas fejlesztések a Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karán: elektronikus szem, elektronikus orr és többféle szemkamera is helyet kapott az újonnan kialakított laboratóriumban.
2024-05-25 16:44:25
13 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a vendéglátóhelyek, elsőként az egész évben nyitva tartó, vidéki éttermeknek nyílik meg a lehetőség május 27-től.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  Rovathírek: GUSTO

Izgalmas fejlesztések a Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karán: elektronikus szem, elektronikus orr és többféle szemkamera is helyet kapott az újonnan kialakított laboratóriumban.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS