A magyar lakosság több mint 90 százaléka saját tulajdonú ingatlanban él

Az európai országok közül Romániában a legmagasabb (96,1 százalék) a saját tulajdonú ingatlanok aránya – derül ki az Eurostat legfrissebb statisztikáiból1. Keleti szomszédunkat Szlovákia (92,3 százalék) követi a rangsorban, míg a 3. helyen Horvátországgal osztozunk, hiszen a balkáni államban és hazánkban is mindössze 8,7 százalékos a bérlemények hányada. Nyugat-Európával összehasonlítva már jóval kevésbé jellemzőek a saját tulajdonú ingatlanok: Hollandiában 69, Svédországban 64,5, a franciáknál pedig 64 százalékban. A német ingatlanállomány alig fele tölti be a saját otthon funkcióját, de ezek aránya 60 százalék alatt van Ausztriában és Dániában is. Svájcból nem állnak még rendelkezésre naprakész tulajdonlási megoszlások, de a 2018-as adatok alapján 55-60 százalékos túlsúlyban vannak a bérlemények, köszönhetően a jól működő lakásszövetkezeti rendszerüknek.

Magyarországon a svájcihoz hasonló struktúra szinte elképzelhetetlen. „A rendszerváltás után nagyon kedvező feltételekkel tudtak egykori bérlakásokat megvásárolni az emberek, ez pedig olyan hullámot indított el a hazai ingatlanpiacon a saját tulajdon birtoklása iránt, ami azóta is tartja erejét – mondta el Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője. – Hazánkban szinte mindenki saját otthonra vágyik, beépült ez az ideál a magyar lakáskultúrába. Ragaszkodunk a saját tulajdonhoz és a saját vagyon megteremtéséhez, és jelenleg a legnagyobb értéket az ingatlan képviseli. A fogyasztóbarát hitelek és az állami, otthonteremtési kedvezmények megjelenésével pedig ez a lehetőség még több ügyfél számára vált elérhetővé. Az elmúlt évek jelentős lakásár-emelkedése viszont így a magyar lakosság vagyonát gazdagította. Kérdéses azonban, hogy emiatt, mikor alakul ki a Nyugat-Európában megszokott bérleti piac és hozzá a szolgáltatói, intézményi rendszer."

Az elmúlt 10 évet vizsgálva jól látható, hogy 2011–2017 között nagyon lassú csökkenés volt tapasztalható Magyarországon, a saját ingatlanban élők arányát tekintve. Az igazi kiugrást 2019 hozta el, hiszen ekkor jelent meg például a Babaváró és a falusi CSOK is, amelyeket az első igénylők még abban az évben fel is használhattak lakásvásárláshoz.