A jelenleg építés alatt álló budapesti lakások 60 százalékánál csúszik a fejlesztés

2018. 11. 26., 13:21

Az újépítésű ingatlanok és ezzel együtt a várható csúszások száma is fokozatosan emelkedik – hívja fel a figyelmet a Duna House.

Egy újépítésű lakás vásárlása – mivel egy jövőben létrejövő, komoly beruházást igénylő termék vásárlásáról van szó – minden esetben üzleti jellegű döntés és kellő körültekintést igényel a vevők részéről is. Az újépítésű lakások piacán ugyanis a fejlesztések jellegéből adódóan a beruházók általánosan számolnak azzal, hogy a kivitelezés során felmerülhet késedelem, amelyet a megkötésre kerülő szerződések rendelkezéseibe is beleépítenek. Erre figyelemmel újépítésű ingatlant azon vevőknek érdemes lakhatási céllal vásárolni, akik helyzetét egy ilyen körülmény felmerülése nem teszi terhesebbé. „Semmiképpen nem ajánljuk, hogy a vevők a saját, életvitelszerűen lakhatásra használt ingatlanjukat azt megelőzően értékesítsék, hogy a beruházóval konzultálva megbizonyosodtak arról, hogy a projekt befejezése és a birtokátruházás az a vevő által (a saját ingatlanja értékesítése során) vállalt kiköltözési határidőn belül várható” – hívta fel a legfontosabb tudnivalóra a figyelmet Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője.

Mennyit csúszik? Mennyi idő alatt adom el?

Az MNB Lakáspiaci riportja alapján a 2018 harmadik negyedéves adatok és előrejelzések szerint a jelenleg építés alatt álló budapesti lakások 60 százalékánál csúszik a fejlesztés az eredeti tervekhez képest. Az elhúzódó lakásfejlesztések közel felénél ráadásul fél évnél is nagyobb késedelemmel várható a lakások átadása, amely időtáv már komoly döntésbefolyásoló tényezőként hat az addigi lakhatásunkkal kapcsolatban. A legkönnyebb helyzetben azok az újlakás vásárlók vannak, akiknek jelenlegi lakhatása független az újonnan megvásárolt lakás átadásának idejétől, azaz nem befolyásolja sem annak eladását, vagy albérlet esetén annak felmondásának idejét.

Akik az újonnan vásárolt lakásuk árát vagy annak egy részét a mostani lakásukból szeretnék fedezni, már érdemes számolgatni, hogy mennyivel előbb tegyék ezt meg. Hazánkban leggyorsabban a pesti panellakásokat lehet értékesíteni a Duna House adatai szerint, 2018 októberében átlagosan 58 nap volt szükséges ehhez az eladóknak. Budán és vidéken is egy picit több időbe telik a panellakások eladása, de minden esetben 2,5 hónap alatt maradt az átlagos forgási sebesség. Tégla lakások esetén már érdemes több idővel számolni, itt a legtöbb esetben már 90 nap feletti, azaz 3 hónap körüli értékesítési időtávval számolhatnak az eladók.

Az albérletből újlakásba költözni vágyóknak a szerződésüket kell alaposan megvizsgálniuk. Határozatlan időre megkötött szerződések esetén általában 1–2 hónapos felmondási idővel lehet kalkulálni, a határozott időre kötött bérleti szerződések esetében azonban akár a szerződés időtartamából fennmaradó maradék időszak bérleti díját is követelhetik korábbi felmondás esetén.

„Sokan bizonytalanok a lakásvárlás folyamatának időzítésében, pedig általában minden élethelyzetre van jó megoldás. Akár az ingatlanvásárláshoz kapcsolódó jogi és pénzügyi tranzakciók finomításával, akár a régi ingatlanuk értékesítésével kapcsolatban is érdemes szakértői segítséget igénybe venni, hogy csökkentsük az időfaktor okozta tényezők kockázatát” – tanácsolta a Duna House szakértője.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS