A gáz- és az áramfogyasztás is csökkent 2023 első hónapjaiban

2023. 04. 14., 13:48

2023. márciusban a megelőző év azonos időszakához képest 25,8 százalékkal kevesebb földgázt használt fel Magyarország, és tovább folytatódott az áramfogyasztás tizenegy hónapja tartó csökkenése, amelynek mértéke ezúttal 7,9 százalékos volt.

A Központi Statisztikai Hivatal összesítése szerint 2023 első negyedévében a havi mutatóval közel azonos arányban mérséklődött a felhasznált földgáz és villamos energia mennyisége. A tudatos fogyasztói magatartás, a kormányzati takarékossági intézkedések és az enyhe téli időjárás együttesen járultak hozzá ahhoz, hogy a hazai gáztárolók töltöttsége a fűtési szezon végén is még 43 százalékos – tájékoztatott az Energiaügyi Minisztérium.

2023 márciusában a lakosság körében 26,8 százalékkal, a gazdasági szereplők esetében pedig 25 százalékkal csökkent a gázfogyasztás. A felhasználás az idei első negyedévben összesen 23,3 százalékkal esett vissza. A háromhavi adat a háztartások 21,8 százalékos és a gazdaság 24,5 százalékos fogyasztáscsökkenéséből áll elő tavaly január-márciushoz viszonyítva.

Az első negyedévben a múlt esztendő azonos időszakához képest összesen 7,1 százalékkal kevesebb villamos energiát használtak fel a magyar családok, vállalkozások és intézmények. Az MVM Csoport által szolgáltatott, április első napjaira rendelkezésre álló további adatok kis mintán ugyan, de még nagyobb arányú mérséklődést mutatnak mindkét energiahordozó esetében.

A kiemelkedő kapacitású hazai tárolókban a tudatos fogyasztói magatartásnak is köszönhetően jelenleg mintegy 125 százalékkal több gáz van, mint az előző fűtési szezon végén. A tavaly beszerzett különleges készlet megtartásával a korábbinál másfélszer nagyobb, 1,9 milliárd köbméternyi védett állami gáztartalék segíti a megfelelő felkészülést a következő télre – olvasható a tárca közleményben.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS