A befektetők éve volt 2022 az ingatlanpiacon

2023. 01. 04., 11:17

A hazai ingatlanpiacon a 2022-es tranzakciós adatok alapján változó intenzitású, mégis jelentős volt a befektetési céllal vásárlók aktivitása, akik június kivételével minden hónapban a vevők több mint 40 százalékát tették ki. A fővárosi ingatlanbefektetők átlagosan közel 53 millió forint értékű lakásokat vásároltak Budapesten, amelyeknek mérete átlagosan 66 négyzetméter volt a Duna House statisztikái alapján. A bizonytalan gazdasági helyzet miatt a befektetői jelentét szerepe várhatóan 2023-ban sem lesz elhanyagolható.

Az elmúlt három év budapesti tranzakciói során, a Duna House ügyfeleivel készült felmérés szerint az ingatlanpiac legutóbbi csúcsidőszakában, 2019-ben voltak a legnagyobb súllyal jelen a piacon a befektetési céllal vásárlók. Arányuk a pandémia megjelenésének évében 10 százalékponttal, 30 százalékra esett vissza a koronavírus okozta változások következtében. A magyar befektetők is megfontoltabban vásároltak, és a külföldi befektetői jelenlét is elmaradt a korábbi évek mértékétől.

„A fővárosi befektetők körében 2021 vége óta érezhető újra a kiemelkedő aktivitás. A 2022-es év eleji szárnyalást követően fokozatosan csökkeni kezdtek a tranzakciószámok, a rezsicsökkentés bejelentése átalakította a keresletet, a befektetői jelenlét pedig hullámzóan alakult. Tapasztalataink alapján a befektetési céllal vásárlókra jellemző, hogy racionálisabban hozzák meg döntéseiket, mint az élethelyzetük miatt kényszerűségből költözők, így a piac számára pozitív prognózist vetít elő, hogy a befektetői arány 2021-hez képest 10 százalékponttal, 27 százalékra emelkedett országosan. A befektetői jelenlét növekedése mutatja, hogy az emelkedő kamatkörnyezet és a negatív tendenciák ellenére még mindig erős a bizalom az ingatlanok iránt” – mondta elBenedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője.

A legcsekélyebb befektetői aktivitást (38 százalék) júniusban tapasztalták az ingatlanközvetítő hálózat kollégái a fővárosban, ugyanakkor idén októberben a befektetői arány átlépte a 2019-es és a 2022-es januári és év végi 54 százalékos csúcsot, 55 százalékos többségben voltak a budapesti tranzakciók között a befektetői céllal történő vásárlások. „A fővárosi ingatlanpiac átalakulását és a befektetői aktivitás erősödését a kerületek iránti érdeklődés és a preferált lakásméret is jól mutatja. Átvette az uralmat Budapest felett a belváros. A VII. és VI. kerületben a 40–60, valamint a 20–40 négyzetméter közötti alapterületű kislakások voltak a legkelendőbbek az elmúlt hónapok adatai alapján” – magyarázta Benedikt Károly.

A vidéki ingatlanpiaci befektetők súlya nem annyira jelentős, átlagosan 25–33 százalék között mozgott 2022-ben. Aki vidéki ingatlanba fektette a pénzét, átlagosan 27,4 millió forintért, 67 négyzetméter körüli lakást vagy házat kapott.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS