42 százalékkal drágultak tavaly a családi házak Vas vármegyében

2023. 02. 20., 18:11

A Duna House 2022-es tranzakciós adatai alapján Vas megyében 10 millió forinttal többet költöttek átlagosan a vásárlók ingatlanra, mint a pandémia sújtotta 2020-as évben.

Otthonteremtés céljából a legkeresettebb Szombathely és környéke, a tranzakciók több mint 60 százaléka zárult ezen a területen tavaly. A vármegye aktuális kínálatában egyre gyakoribb a 100 millió forint felett meghirdetett otthonok előfordulása.

„A 2020-as árszinthez viszonyítva 10 millió forinttal, vagyis 44 százalékkal nőtt az ingatlanra fordított összeg a vármegyében, az összes ingatlantípust figyelembevéve átlagosan 31,4 millió forintért lehetett 81 négyzetméter alapterületű otthonhoz jutni. A vármegyeszékhelyen és agglomerációjában valósult meg a legtöbb tranzakció a tavalyi év során, azonban a közkedvelt kulturális, illetve egészségturisztikai utazási célpontok, vagyis Kőszeg és Sárvár továbbra is népszerűek a vásárlók körében – mondta el Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.  – Míg országos szinten reneszánszukat élik a rezsivédett panelek, addig a nyugati országhatárnál inkább a téglalakások (34 százalék) iránt volt élénk a kereslet az előző év tranzakciós adatai alapján. Egy év alatt 20 százalékkal emelkedett a téglaépítésű lakások négyzetméterára, így 460 ezer forintnál is többe került egy négyzetméter a vármegyében.”

Országos viszonylatban is magas, 13 százalékos arányban szerepeltek a vármegyei tranzakciók között az újépítésű ingatlanok, amelyekért 2021-hez képest 16 százalékkal többet kellett fizetniük a vásárlóknak, így az átlagos négyzetméterár meghaladta a 600 ezer forintot. Az újépítésű ingatlanra fordított átlagos összeg 44,2 millió forint volt 2022-ben, ami 34 százalékkal több, mint az előző évben, ugyanakkor szerencsésnek érezhetik magukat a Vas vármegyei vásárlók, hiszen számos vármegyével ellentétben ezen a területen a vételárral együtt a megvásárolt ingatlan mérete is gyarapodott, 63-ról 73 négyzetméterre változott.

A vármegyei eladások középpontjában a legnagyobb, 46 százalékos arányban a családi házak szerepeltek 2022-ben. „Az ingatlantípusok közül a Duna House értékesítői a legjelentősebb árváltozást a házak esetében tapasztalták, egy év alatt 42 százalékkal lettek drágábbak ezek az ingatlanok, az átlagos négyzetméterár 317 ezer forint volt. A tavalyi év során egy átlagos Vas vármegyei házvásárló 33,1 millió forintot költött otthonteremtésre, amiért átlagosan 104 m2 méretű ingatlant kapott, ez a két évvel ezelőttinél 10 négyzetméterrel csekélyebb alapterület mellett 10 millió forint plusz költséget jelentett” – tette hozzá Benedikt Károly.

Az ingatlanpiaci kereslet a 2022-es év második felétől országos szinten alábbhagyott, ami alól a nyugati régió sem jelent kivételt, ugyanakkor egyre szaporodnak a Duna House kínálatában a nagyértékű, 100 millió forint körüli és az azt meghaladó eladó ingatlanok.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS