400 ezer forint közelében a magyar bruttó átlagkereset

2020. 11. 30., 10:00

2020 szeptemberében a bruttó átlagkereset 392 ezer 300 forint volt, 8,8 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban, január-szeptemberben a bruttó átlagkereset 395 ezer forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 262 ezer 700 forintot ért el, mindkettő 9,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest – közölte hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal.

2020. szeptemberben:

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 392 300, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 402 900 forint volt.

nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 260 900, a kedvezményeket is figyelembe véve 269 500 forintot ért el.

bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 8,8 százalékkal nőtt. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset ennél nagyobb mértékben, 8,9 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.

rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 373 200 forintra becsülhető, ez 8,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

2020. január–szeptember:

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 395 000, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 405 600 forint volt.

nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 262 700, a kedvezményeket is figyelembe véve 271 500 forintot ért el.

bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 9,8, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset – összefüggésben a meghatározott szakágazatokban dolgozók bruttó béréből fizetendő járulékok átmeneti mérséklésével, illetve mentesítésével – 10,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

bruttó átlagkereset a pénzügyi és biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb (705 000 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (249 900 forint).

A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaknál 429 500, a nők esetében 362 500 forintot ért el, ez a férfiaknál 9,1, a nőknél 10,6 százalékos növekedést jelent egy év alatt.

rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 368 200 forintra becsülhető, ez 9,2%-kal magasabb, mint egy évvel korábban.

reálkereset 6,1 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 3,5 százalékos növekedése mellett. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Nem sokkal a lakásbiztosítási kampány után máris látszanak a legfontosabb piaci változások. Az ügyfelek jobb szolgáltatásokat és akár jelentősen alacsonyabb díjakat érhetnek el, ha legalább annyira figyelnek a lakásbiztosításukra, mint a kgfb-re. Erre Besnyő Márton, a Netrisk ügyvezető igazgatója szerint óriási szükség is van, hiszen sokan akár 10 évig érintetlenül hagyják a meglévő biztosításukat, ami idővel alkalmatlanná válik arra, hogy fedezze a károk mai helyreállítási költségeit. További tanulság, hogy évi pár ezer forinttal többért milyen remek kiegészítő szolgáltatásokhoz lehet hozzáférni.
Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS