25 és 30 millió forint között vehetünk budapesti panellakást

2020. 11. 06., 13:00

Már a 2019-es év sem kecsegtetett sok jóval a hazai ingatlanpiacon, de a 2020-as év történéseire minden bizonnyal senki sem számított. 2019 harmadik, illetve negyedik negyedévében a lakásárak emelkedésének természetes mérséklődését tapasztalhattuk, majd ezt fokozta idén márciusban a hazánkba is betörő világjárvány miatti csökkenés. Az Ingatlannet.hu elemzése.

Csökkent a lakáspiaci tranzakciók száma

A ksh.hu lakáspiaci- és lakásárindex jelentéséből kiderül, hogy 2013 óta először csökkent a lakáspiaci tranzakciók száma hazánk ingatlanpiacán a tavalyi évben. A visszaesés mértéke 8 százalékra tehető. Az ok, ami a jelenség mögött van, feltehetően a használtlakás árak emelkedése, valamint az eladások számának csökkenése. Emellett egyre több az új építésű lakás is, amelyek esetén 2019-ben 5 százalékkal több tranzakció valósult meg, mint 2 évvel ezelőtt. Azonban vidéken a lakáspiaci vásárlások esetén kismértékű bővülés volt tapasztalható, ezzel szemben a nagyobb városokban fokozatosan csökkentek az eladások. A megyeszékhelyeken becsült visszaesés mértéke 12 százalékra tehető, míg a budapesti adatok alapján ez 19 százalékra tehető. 2019-ben az előzetes statisztikák szerint 141 ezer használt lakás került eladásra a hazai lakáspiacon, 2020 első negyedévében pedig ennek csak 12,1 százalékát érte el a lakástranzakciók száma.

Mélyponton a főváros használtlakás-piaci súlya

A budapesti használtlakás-piac súlya nem volt még ilyen alacsony, mint tavaly a maga 17 százalékával. Ezután jött a feketeleves: a márciusban kitörő koronavírus-járvány eddig nem látott módon vetette vissza a költözni vágyók megtekintési hajlandóságát, ami miatt a lakáskeresők inkább a biztos kivárást preferálták. Ez a lakásárak alakulásán is észrevehető, hiszen vannak olyan lakástulajdonosok, akik mindenképp szabadulni akarnak az ingatlanoktól, akár alacsonyabb áron is.

Még mindig magasak a budapesti lakásárak

A fővárosi lakásárak a következőképp alakultak az elmúlt csaknem 2 évben: 2019 első negyedévében a téglalakások átlagos négyzetméter ára megközelítette a 800 ezer forintot, majd áprilisban át is lépte azt, a drágulás egészen augusztusig kitartott. 2019 negyedik negyedévében az árak mérséklődtek, a 827 ezres szint körül mozogtak. A tavalyi év végi adatokhoz képest 1,4 százalékkal nőttek csupán az árak, így azt mondhatjuk, hogy 2020-ban kisebb kiugrásokkal, de stagnáltak a téglalakások négyzetméter árai. Jelenleg a szeptemberi adatok szerint a fővárosi agglomerációban található téglalakások átlagos ára 838 ezer forint négyzetméterenként. Ennek alapján a téglalakások piaci értéke jelenleg 45-50 millió forintra tehető.

A panellakások esetén nem volt nagymértékű ingadozás tapasztalható. 2019-ben, az év első felében 4,8 százalékkal nőttek az árak, majd júliustól 2,5 százalékkal csökkentek év végére az árak. A tavaly év végi statisztikákhoz képest az idei szeptemberi átlagos négyzetméterár 1,5 százalékkal drágább. Jelenleg az agglomeráció panellakásainak négyzetméterára átlagosan 572 ezer forint. Ennek értelmében a fővárosi lakáspiacon a panellakások átlagos értéke 25 és 30 millió forint közé tehető.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS