25 és 30 millió forint között vehetünk budapesti panellakást

2020. 11. 06., 13:00

Már a 2019-es év sem kecsegtetett sok jóval a hazai ingatlanpiacon, de a 2020-as év történéseire minden bizonnyal senki sem számított. 2019 harmadik, illetve negyedik negyedévében a lakásárak emelkedésének természetes mérséklődését tapasztalhattuk, majd ezt fokozta idén márciusban a hazánkba is betörő világjárvány miatti csökkenés. Az Ingatlannet.hu elemzése.

Csökkent a lakáspiaci tranzakciók száma

A ksh.hu lakáspiaci- és lakásárindex jelentéséből kiderül, hogy 2013 óta először csökkent a lakáspiaci tranzakciók száma hazánk ingatlanpiacán a tavalyi évben. A visszaesés mértéke 8 százalékra tehető. Az ok, ami a jelenség mögött van, feltehetően a használtlakás árak emelkedése, valamint az eladások számának csökkenése. Emellett egyre több az új építésű lakás is, amelyek esetén 2019-ben 5 százalékkal több tranzakció valósult meg, mint 2 évvel ezelőtt. Azonban vidéken a lakáspiaci vásárlások esetén kismértékű bővülés volt tapasztalható, ezzel szemben a nagyobb városokban fokozatosan csökkentek az eladások. A megyeszékhelyeken becsült visszaesés mértéke 12 százalékra tehető, míg a budapesti adatok alapján ez 19 százalékra tehető. 2019-ben az előzetes statisztikák szerint 141 ezer használt lakás került eladásra a hazai lakáspiacon, 2020 első negyedévében pedig ennek csak 12,1 százalékát érte el a lakástranzakciók száma.

Mélyponton a főváros használtlakás-piaci súlya

A budapesti használtlakás-piac súlya nem volt még ilyen alacsony, mint tavaly a maga 17 százalékával. Ezután jött a feketeleves: a márciusban kitörő koronavírus-járvány eddig nem látott módon vetette vissza a költözni vágyók megtekintési hajlandóságát, ami miatt a lakáskeresők inkább a biztos kivárást preferálták. Ez a lakásárak alakulásán is észrevehető, hiszen vannak olyan lakástulajdonosok, akik mindenképp szabadulni akarnak az ingatlanoktól, akár alacsonyabb áron is.

Még mindig magasak a budapesti lakásárak

A fővárosi lakásárak a következőképp alakultak az elmúlt csaknem 2 évben: 2019 első negyedévében a téglalakások átlagos négyzetméter ára megközelítette a 800 ezer forintot, majd áprilisban át is lépte azt, a drágulás egészen augusztusig kitartott. 2019 negyedik negyedévében az árak mérséklődtek, a 827 ezres szint körül mozogtak. A tavalyi év végi adatokhoz képest 1,4 százalékkal nőttek csupán az árak, így azt mondhatjuk, hogy 2020-ban kisebb kiugrásokkal, de stagnáltak a téglalakások négyzetméter árai. Jelenleg a szeptemberi adatok szerint a fővárosi agglomerációban található téglalakások átlagos ára 838 ezer forint négyzetméterenként. Ennek alapján a téglalakások piaci értéke jelenleg 45-50 millió forintra tehető.

A panellakások esetén nem volt nagymértékű ingadozás tapasztalható. 2019-ben, az év első felében 4,8 százalékkal nőttek az árak, majd júliustól 2,5 százalékkal csökkentek év végére az árak. A tavaly év végi statisztikákhoz képest az idei szeptemberi átlagos négyzetméterár 1,5 százalékkal drágább. Jelenleg az agglomeráció panellakásainak négyzetméterára átlagosan 572 ezer forint. Ennek értelmében a fővárosi lakáspiacon a panellakások átlagos értéke 25 és 30 millió forint közé tehető.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS