25 és 30 millió forint között vehetünk budapesti panellakást

2020. 11. 06., 13:00

Már a 2019-es év sem kecsegtetett sok jóval a hazai ingatlanpiacon, de a 2020-as év történéseire minden bizonnyal senki sem számított. 2019 harmadik, illetve negyedik negyedévében a lakásárak emelkedésének természetes mérséklődését tapasztalhattuk, majd ezt fokozta idén márciusban a hazánkba is betörő világjárvány miatti csökkenés. Az Ingatlannet.hu elemzése.

Csökkent a lakáspiaci tranzakciók száma

A ksh.hu lakáspiaci- és lakásárindex jelentéséből kiderül, hogy 2013 óta először csökkent a lakáspiaci tranzakciók száma hazánk ingatlanpiacán a tavalyi évben. A visszaesés mértéke 8 százalékra tehető. Az ok, ami a jelenség mögött van, feltehetően a használtlakás árak emelkedése, valamint az eladások számának csökkenése. Emellett egyre több az új építésű lakás is, amelyek esetén 2019-ben 5 százalékkal több tranzakció valósult meg, mint 2 évvel ezelőtt. Azonban vidéken a lakáspiaci vásárlások esetén kismértékű bővülés volt tapasztalható, ezzel szemben a nagyobb városokban fokozatosan csökkentek az eladások. A megyeszékhelyeken becsült visszaesés mértéke 12 százalékra tehető, míg a budapesti adatok alapján ez 19 százalékra tehető. 2019-ben az előzetes statisztikák szerint 141 ezer használt lakás került eladásra a hazai lakáspiacon, 2020 első negyedévében pedig ennek csak 12,1 százalékát érte el a lakástranzakciók száma.

Mélyponton a főváros használtlakás-piaci súlya

A budapesti használtlakás-piac súlya nem volt még ilyen alacsony, mint tavaly a maga 17 százalékával. Ezután jött a feketeleves: a márciusban kitörő koronavírus-járvány eddig nem látott módon vetette vissza a költözni vágyók megtekintési hajlandóságát, ami miatt a lakáskeresők inkább a biztos kivárást preferálták. Ez a lakásárak alakulásán is észrevehető, hiszen vannak olyan lakástulajdonosok, akik mindenképp szabadulni akarnak az ingatlanoktól, akár alacsonyabb áron is.

Még mindig magasak a budapesti lakásárak

A fővárosi lakásárak a következőképp alakultak az elmúlt csaknem 2 évben: 2019 első negyedévében a téglalakások átlagos négyzetméter ára megközelítette a 800 ezer forintot, majd áprilisban át is lépte azt, a drágulás egészen augusztusig kitartott. 2019 negyedik negyedévében az árak mérséklődtek, a 827 ezres szint körül mozogtak. A tavalyi év végi adatokhoz képest 1,4 százalékkal nőttek csupán az árak, így azt mondhatjuk, hogy 2020-ban kisebb kiugrásokkal, de stagnáltak a téglalakások négyzetméter árai. Jelenleg a szeptemberi adatok szerint a fővárosi agglomerációban található téglalakások átlagos ára 838 ezer forint négyzetméterenként. Ennek alapján a téglalakások piaci értéke jelenleg 45-50 millió forintra tehető.

A panellakások esetén nem volt nagymértékű ingadozás tapasztalható. 2019-ben, az év első felében 4,8 százalékkal nőttek az árak, majd júliustól 2,5 százalékkal csökkentek év végére az árak. A tavaly év végi statisztikákhoz képest az idei szeptemberi átlagos négyzetméterár 1,5 százalékkal drágább. Jelenleg az agglomeráció panellakásainak négyzetméterára átlagosan 572 ezer forint. Ennek értelmében a fővárosi lakáspiacon a panellakások átlagos értéke 25 és 30 millió forint közé tehető.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 10. 03., 15:55
Több mint 900 jelölést mérlegelve választották ki azt a 30 művészt, sportolót, újságírót, oktatót és tudóst, akik közül tízen vehetik majd át a Prima Primissimákat és húszan a Primákat megillető kisplasztikát és az idén jelentősen megemelt pénzdíjat december 6-án a Művészetek Palotájában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS