2022-2023-ra állhatnak vissza az árak az ingatlanpiacon

2021. 02. 05., 10:00

Az átoltottságnak csak lélektani szerepe lesz abban, hogy milyen hamar rendeződik majd az ingatlanpiac, de a koronavírus-járvány esetleges harmadik hulláma, illetve a hitelmoratórium vége negatív irányba is mozdíthatják az árak alakulását. Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa arról beszélt, hogy az új otthonteremtési és lakásfelújítási támogatások lendítettek a keresleten, ez nyárig szinte biztosan kitart majd. A szakértő szerint az viszont nem reális, hogy néhány hónapon belül visszaálljanak az ingatlanárak a 2019 nyara előtti szintre.

Januártól 27 százalék helyett ismét 5 százalék áfát kell fizetni az új építésű ingatlanok vásárlásakor, a CSOK segítségével vásárolt ingatlan után nem kell illetéket fizetni és a teljes áfa visszaigényelhető az adás-vételt követően. Maximalizálták továbbá a közjegyzői munkadíjakat és hárommillió forintos értékhatárig az állam átvállalta a felújítási költségek felét a családok esetében.

A kormány által már hónapokkal ezelőtt bejelentett új otthonteremtési kedvezmények egyik hatása az volt, hogy 2020 novemberében és decemberében megtorpant az ingatlanpiac és tulajdonképpen azok is kivártak a vásárlással, akik ezeket igénybe sem tudták venni. Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa szerint ez a kereslet most zúdult rá a piacra.

„A hétköznapokban azt érezzük, hogy az élet visszatért az járvány előtti állapotba. Az emberek alkalmazkodtak ahhoz, hogy bár maszkban és a megfelelő távolságot egymástól tartva, de mehetnek ingatlanokat nézni, a kereslet pedig tulajdonképpen már 2020-ban visszatért. A kedvezmények miatt a legtöbben inkább előszerződést kötöttek az utolsó negyedévben. Ennek a lényege, hogy januárban került be a földhivatalba a végszerződés, innentől pedig az év elején életbe lépett szabályok érvényesek a tranzakcióra” – magyarázta a szakember.

A lassú növekedést egy harmadik hullám is visszafordíthatja

Gadanecz Zoltán nem számít hirtelen nagy változásra az elkövetkező hónapokban. A meglévő, magas kereslet várhatóan nyárig kitart, árak tekintetében pedig azt követően jöhet visszarendeződés, ha az egyetemeken újra lesz személyes oktatás és visszatérnek a diákok, valamint ha a turizmus is újraindul. 

A GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa kiemelte, a sűrűn lakott területeken mérséklődtek tavaly leginkább az árak, egy 34 millió forint értékű panelt akár 28 millió forintért is meg lehetett venni. Azóta már ez is konszolidálódott.

„Növekvő tendenciára számítok, hiszen az ingatlan még mindig jó befektetés és kereslet is van, a visszafogottabb gazdasági mutatók mellett is. Ugyanakkor 2022-2023-ig is elhúzódhat, mire az ingatlanárak visszatérnek a 2019-es év elején tapasztalt szintre” – mutatott rá.

Gadanecz Zoltán úgy véli, az áremelkedést alapvetően két tényező befolyásolhatja negatív irányban: ha a járványnak lesz egy harmadik hulláma, illetve ha hitelmoratórium végén sokaknak el kell adniuk az ingatlanjukat. 

„Nyár végéig van érvényben a hitelmoratórium, ekkor fog kiderülni, mennyien maradtak fizetőképesek és mennyien nem. Emellett ha a járvány egy újabb kedvezőtlen fordulatot vesz, az ugyanúgy negatív irányba tudja fordítani a lassú növekedést” – magyarázta.

Hozzátette: az átoltottság az ingatlanpiac szempontjából csak lélektanilag lesz fontos, mert az emberek mostanra már alkalmazkodtak a maszkviseléshez és a higiéniás előírásokhoz, tehát ez nem gátolja meg őket a keresésben és az értékesítésben sem.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS