10 millió forinttal drágult az otthonteremtés a fővárosi agglomerációban

10 millió forinttal drágult az otthonteremtés a fővárosi agglomerációban
2024. 04. 25., 15:10

2024 a Budapest környéki területek ingatlanpiacán is fordulópontot hozott, a fokozódó érdeklődés és a növekvő tranzakciószámok az árakon is nyomot hagytak, így 8 százalékos emelkedés után 640 ezer forintra nőtt az átlagos négyzetméterenkénti ár, míg az otthonteremtés költsége 10 millió forinttal, 69,6 millió forintra emelkedett az idei első negyedéves adatok alapján a Duna House szerint.

A 2023-as évben a gazdasági nehézségek és a magas hitelkamatok országos tekintetben visszavetették az ingatlanvásárlási kedvet, ami a népszerű fővárosi agglomerációban is érezhető volt. A Duna House 2022-es értékesítési adataihoz mérten 18 százalékkal esett vissza az ingatlanpiaci forgalom a Budapest környéki településeken a tavalyi év során. „A kereslet mérséklődése hatással volt a fővárost körülvevő agglomerációs gyűrű településein található ingatlanok árszintjére is, ugyanis az összes agglomerációs szektorban értékesített ingatlanok adatait figyelembe véve mindössze 3%-os áremelkedés jelentkezett az átlagos négyzetméterárakban. A tavalyi évben így átlagosan 594 ezer forintos négyzetméteráron, 59,8 millió forintos átlagos kiadást jelentett egy 101 m2 alapterületű otthon megvásárlása” – számolt be Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője.

A Budapest vonzáskörzetében elhelyezkedő hat agglomerációs szektor átlagos négyzetméterárait külön-külön vizsgálva változott a sorrend 2023 során az előző évhez képest. Míg 2022-ben az északnyugati szektorban volt a legköltségesebb az ingatlanvásárlás, addig 2023-ban már a nyugati szektor települései vették át a vezető szerepet. Ezen a területen 6 százalékos áremelkedés után 690 ezer forintot kóstált egy négyzetméter, míg a legkedvezőbb, 508 ezer forint/m2 árral a délkeleti szektor várta a letelepedőket, ahol közel 53 millió forintból egy 104 négyzetméteres otthont is lehetett kapni. A nyugati szektorban az otthonteremtés átlagos költsége 73,5 millió forint, az átlagos ingatlanméret pedig 107 négyzetméter volt, ám ennél is többet fizettek a keleti szektorba költözők, akik átlagosan 112 m2 alapterületű ingatlanokat választottak, amelyekért 654 ezer forintos átlagos négyzetméterárat, vagyis 73,6 millió forintot fizettek.

Minimális csökkenést mutatnak az északnyugati (648 ezer forint/m2) és az északi szektor (532 ezer forint/m2) négyzetméterárai, a legjelentősebb, 10 százalékos áremelkedés pedig az évek óta legkeresettebbnek számító agglomerációs területen, a déli szektorban volt tetten érhető, itt 586 ezer forintra nőtt az átlagos négyzetméterár. Az ingatlanvásárlásra fordított összeg 52,4 millió forint, az átlagos ingatlanméret 90 négyzetméter volt. A déli szektorban értékesített ingatlanok aránya 34 százalékot tett ki az összes, Duna House által közvetített agglomerációs ingatlantranzakció között, népszerűségben a második 22 százalékkal a megfizethető négyzetméterárakat kínáló délkeleti szektor volt.

„Trendfordulót hozott azonban a 2024-es év az agglomerációban is, ahol az idei első három hónap adatai alapján a tavalyi összes agglomerációs tranzakció harmadánál is több teljesült eddig a negyedév során. Ettől függetlenül kijelenthető, hogy a járványidőszak idején tapasztalt nagyon erős kiköltözési hullám megállt és egy egyensúlyi állapot alakult ki a főváros környéki területeken. Kevésbé igaz ez az árakra, amelyek a kereslettel együtt újra növekedő tendenciára váltottak” – mutatott rá Benedikt Károly.

Az ingatlanközvetítő első negyedéves adatai szerint a teljes fővárosi agglomerációs gyűrűt tekintve átlagosan 10 millió forinttal kerül többe az ingatlanvásárlás, mint tavaly, így ez az összeg kis híján eléri a 70 millió forintot, ami egy közel 110 négyzetméteres élettérrel rendelkező, tágas otthon esetén 640 ezer forintos átlagos négyzetméterárat jelent. Az előző évhez hasonlóan idén is a nyugati szektort preferálóknak kell az ingatlanvásárlás során a legmagasabb, 824 ezer forintos átlaggal számolni négyzetméterenként, itt 19%-kal nőttek az árak tavalyhoz képest. Jelentős, 12 százalékos emelkedés tapasztalható a délkeleti szektorban is, itt a jelenlegi árszint 569 ezer forint/m2. 10 százalékkal ugrott meg a négyzetméterár az északnyugati szektorban is, ahol ennek köszönhetően az aktuális, átlagos négyzetméterár 715 ezer forint/m2. Enyhe, 2 százalékos emelkedést mutatnak az adatok az idén is népszerű déli (600 ezer forint/m2) és az idei évben legalacsonyabb árakat kínáló északi szektorban (544 ezer forint/m2) is. Stagnálnak ugyanakkor az árak a keleti agglomerációs területen, ahol továbbra is 653 ezer forintos egységáron lehet ingatlant vásárolni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS