Tízéves csúcs dőlt meg februárban az ingatlanpiacon

2021. 03. 12., 17:25

Az erős januári évkezdés után újabb fokozatba kapcsoltak az eladók és a vevők az ingatlanpiacon. Februárban továbbra is kimagaslóan erős kereslet mellett, az elmúlt 10 év legtöbb adás-vételét bonyolították Magyarországon.

A Duna House által becsült 14 569 darab tranzakció 11 százalékkal erősebb forgalmat mutat 2020 februárjához képest és az idén januári, szintén kimagasló, havi adatokat is 30 százalékkal felülmúlja. Az adásvételek számában 14 ezer feletti darabszámmal utoljára 2018-ban és 2019-ben találkozhattunk 3 esetben, az elmúlt 10 évben az eddigi csúcstartó 2016 júniusa volt 14 550 tranzakcióval.

A tranzakciós paramétereket vizsgálva kiderül, hogy a fővárosban Budán a nagyobb és drágább ingatlanokat vásárolták a vevők, míg pesten a kisebb lakások voltak a kedvencek. Budán a 60 és 100 négyzetméter közötti ingatlanok adásvételének aránya 19 százalékponttal nőtt, így a budai tranzakciók 45 százalékát alkották. Az előző év azonos időszakához hasonlóan a vevők inkább a kisebb méretű ingatlanokat keresték pesten, az adásvételek 60 százaléka 60 négyzetméternél kisebb kategóriában történt. Budán a 70 millió forint feletti ingatlanok iránti érdeklődés megugrott, az előző év februárjához képest 18 százalékponttal nőtt az arányuk.

A fővárosi vevők között még mindig visszafogott a befektetők aránya (29 százalék) viszont idén februárban jelentősen megugrott az első lakásvásárlók száma, ők a tranzakciók 37 százalékában vettek részt. Vidéken a költözés legfőbb oka a nagyobb ingatlan iránti igény (36 százalék), ami mellett itt is az első lakásukat vásárlók voltak aktívak.

A Duna House elemzése itt érhető el.
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS