Varga Mihály: Ötvenmilliárd forintból épülhetnek oktatási intézmények

2020. 06. 16., 09:15

Ötvenmilliárd forintból épülhetnek köznevelési intézmények és iskolai sportlétesítmények Magyarországon a következő években – jelentette be Varga Mihály a közösségi oldalára feltöltött videóban, miután aláírta az erről szóló hitelszerződést az Európa Tanács Fejlesztési Bankkal.

A pénzügyminiszter kiemelte: az alacsony kamatozású és hosszú lejáratú hitelből iskolák, sportcsarnokok, tornatermek, valamint uszodák épülhetnek és újulhatnak meg. A fejlesztések közel 10 ezer fiatal oktatását és sportolását támogatják.

A Pénzügyminisztérium keddi közleményében Varga Mihály ismertette: Magyarország 2016-ban kötött először az oktatási intézmények fejlesztéséről szóló hitelszerződést az Európa Tanács Fejlesztési Bankkal, valamint az Európai Beruházási Bankkal 15-15 milliárd forint értékben. Mint mondta: Magyarország eredményesen valósította meg ezeket a beruházásokat, több mint 80 oktatási intézmény újult meg és mintegy 50 sportlétesítmény épült.

A tárcavezető kiemelte: Magyarország számára előnyös, ha folytatja a programot, ennek megfelelően már idén januárban 50 milliárd forint összértékű hitelszerződés született az Európai Beruházási Bankkal. Ennek a következő állomása a CEB-bel most aláírt szintén 50 milliárd forint összegű hitelszerződés. Ebből 8 iskola, 16 osztályterem, 20 tornacsarnok, 26 tanmedence, és 17 kézilabdacsarnok épül, a források felhasználása folyamatos.

A CEB a strasbourgi székhelyű Európa Tanács hitelintézete, a kontinens legkorábban, 1956-ban alapított nemzetközi fejlesztési bankja. Küldetésénél fogva igen fontos szerepet tölt be 42 tagállamának társadalompolitikai fejlesztéseiben, Európa társadalmi kohéziójának megteremtésében.

Magyarország 1998 óta tagja és részvényese a CEB-nek. A bank eddig több mint 2 milliárd euró összegű finanszírozást nyújtott magyarországi projektek megvalósításához a szociális célú fejlesztések területén. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 05. 15., 09:25
A magyar gazdaság versenyképességének növeléséhez már nem elég több beruházás, több munkaóra vagy több export. A hazai vállalatoknak magasabb hozzáadott értékre, jobb szervezettségre, erősebb digitalizációra és tudatosabb vezetésre van szükségük – erről beszélt Gazsi Attila, a VOSZ elnökhelyettese a New World Talks 2026 gazdasági konferencián, Budapesten.
2026. 05. 15., 14:05
A mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása a kiskereskedelmi (retail) folyamatokban mára általánossá vált. Az MI nem csupán technológiai eszköz, hanem olyan döntéstámogató megoldás, amely közvetlen hatással van a kiskereskedelmi cégek napi működési folyamataira. A legfontosabb tudnivalókat Csenterics András és Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal ügyvédei foglalták össze.
2026-05-15 17:20:00
Az Országgyűlés 2026. május 9-én elfogadta a 2026. évi XIV. törvényt, amely több, az ukrajnai fegyveres konfliktus miatt kihirdetett veszélyhelyzet során megalkotott kormányrendeletet törvényi szintre emel. A jogszabály kifejezetten érinti a gazdasági és adózási környezetet, mivel számos, eddig átmeneti jelleggel alkalmazott intézkedés továbbra is hatályban marad, illetve új, törvényi szintű szabályozást kap. A Grant Thornton szakemberei a törvény legfontosabb, adózást érintő rendelkezéseit emelik ki, a teljesség igénye nélkül.
2026-05-14 16:10:00
Az szja-bevallási tervezeteket a NAV a rendelkezésére álló információk alapján állítja össze. Ha a tervezet elkészítésekor hibát, hiányosságot talál az adatokban, soron kívül értesíti az érintetteket, hogy még határidőben, május 20-áig javíthassák a bevallást. Még most sem késő regisztrálni a DÁP-ra vagy az Ügyfélkapu+-ra, hiszen a javítás is online a legegyszerűbb – hívja fel a figyelmet az adóhivatal.
2026-05-14 15:40:00
Miközben a tej- és sertéságazat a változó világpiaci árak mentén keresi az új egyensúlyi pontokat, a pályázati források lehetőséget kínálnak a technológiai felzárkózásra. A 2026-os év olyan stratégiai fordulópontot hozhat, amely évtizedekre meghatározhatja a hazai agrárium versenyképességét.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A gazdasági bizonytalanság, a csökkenő vásárlóerő és az AI-jal gyorsított marketingkörnyezet új helyzet elé állította a hazai kkv-kat, miközben a digitális zaj erősödése, a tartalomtúlterheltség és a mesterséges intelligenciával generált tartalmak terjedése bizalmi válságot is okozott. Matykó Noémi marketingstratégiai szakértő szerint csak azok a cégek maradnak versenyben, amelyek tudatos növekedési stratégiát építenek, és észben tartják, hogy bár az AI hasznos eszköz, nem helyettesíti a stratégiai gondolkodást. A siker kulcsa szerinte a rendszerszintű működés, az összehangolt jelenlét és a folyamatos optimalizáció.
Jobb oktatás, hatékonyabb egészségügy, minőségibb úthálózat – ezeket a példákat emelte ki Nyári Zsolt okleveles adószakértő arra vonatkozóan, hogy mit vár el a lakosság az adóterhekért cserébe. A K-X Consulting partnere kifejtette: bár nem biztos benne, hogy a költségvetés egyhamar lehetővé teszi a TISZA változtatásait – pláne nem az adókedvezmények megtartása és további adókedvezmények ígérete mellett –, a részletszabályok tisztázni fogják a helyzetet. A szakértő az áfacsökkentésre, a vagyonadóra és a kata kiterjesztésére vonatkozóan is elmagyarázta, mire számíthatunk az új kormánytól.
Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS