Útmutatóval segíti az Agrárkamara az élelmiszeripari vállalkozások önellenőrzési rendszerének kialakítását

2020. 12. 14., 14:30

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara „Önellenőrzés a gyakorlatban” címmel készített kézikönyvet az élelmiszeripari vállalkozások számára. A kiadvány az előírt önellenőrzési rendszer kialakításában nyújt segítséget, erősítve a minőségi élelmiszer-előállítást.

Az élelmiszer-vállalkozások által működtetendő önellenőrzési rendszer követelményeiről szóló rendelet 2018 elején lépett hatályba. A jogszabály célja az élelmiszerláncban termelt illetve feldolgozott élelmiszerek és szolgáltatások minőségének növelése, az élelmiszer-biztonság megerősítése illetve fenntartása, az élelmiszer-vállalkozók minőségi rendszerszemléletének és tudatosságának fejlesztése.

Az önellenőrzés kiemelten fontos eleme az élelmiszer-biztonságnak, az önellenőrzési követelményeknek minden vállalkozásnak meg kell felelnie, azonban ezek az eljárások vállalkozásonként eltérőek, egyediek. Egy jól kidolgozott rendszerrel az esetleges hibák kiküszöbölhetők, időben észlelhetők és javíthatók.

Átfogó önellenőrzési rendszer kidolgozásával és folyamatos fejlesztésével biztosítható a termékek és szolgáltatások megfelelő biztonsága és minősége. A NAK által összeállított kiadvány ehhez nyújt segítséget. A kötet összefoglalja az önellenőrzési terv kialakításának menetét, az ellenőrzés területeit, valamint gyakorlatias példákon keresztül mutatja be az ellenőrzési módszereket.

Az önellenőrzés nem feltétlenül jelent laboratóriumi vizsgálatokat, így ezeken kívül az üzemben elvégzett ellenőrzésekre is kitér az anyag, azok dokumentációjára is példákat hozva.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS