Újabb sikeres kisvízi élőhelyek védelméről szóló projekt zárult le

Újabb sikeres kisvízi élőhelyek védelméről szóló projekt zárult le
2022. 06. 24., 16:57

Magyarország teljes területének közel egyharmada természetközeli állapotban maradt fenn, amely a nemzeti örökség része. Ezen nemzeti kincsnek az élőhely rekonstrukciók, vízháztartás javítás által történő megőrzése a tárca és a tíz nemzeti park igazgatóságainak egyik közös feladata – mondta az Agrárminisztérium természetügyért felelős államtitkára pénteken Tiszafüreden.

Rácz András A Hortobágy és Nagykunság természetvédelmi tájegységek vizes élőhelyeinek természetvédelmi célú helyreállítása című projektátadó rendezvényén kiemelte, hogy a nagy arányuk ellenére a természetközeli területek feldarabolódtak, mozaikos állapotúak, emiatt folyamatos beavatkozást igényelnek. Az élőhelyek megőrzéséért kell az ilyen projekteket megvalósítani, és bemutatni a nagyközönség számára is, mert az a kép, amit mindenki magában őriz hazájáról, csak így védhető meg. Ebben nyújt segítséget a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP), amelynek része a pénteken záruló projektsorozat is.

Az államtitkár beszélt arról, hogy ezt a munkát a nemzeti park igazgatóságok csaknem 1400 elkötelezett munkatársa végzi, és ennek során az uniós források az élőhely rekonstrukciókra, vízháztartás javításra, őrszolgálat fejlesztésre, állattartási infrastruktúra megteremtésére fordíthatók. 2010 óta a tíz nemzeti park igazgatóság 85 milliárd forint értékű forrást használt fel természetvédelmi fejlesztésekre, amelyből 336 beruházást valósítottak meg az ország teljes területén, ennek köszönhetően 300 ezer hektáron javulhatott a természeti környezet állapota.

Rácz András felhívta a figyelmet arra, hogy ezen természetvédelmi beruházások között a pénteken átadott projekt gazdája, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság a 2013 óta tartó projektmegvalósítási időszakban 9 kiemelt fejlesztést végzett el mintegy 5500 hektár kiterjedésben, 7,7 milliárd forint támogatás felhasználásával.

Az államtitkár kitért a több ezer hektáron elterülő bombázó lőtér megtisztítására is, amelyet így ismét birtokba vehettek a gazdálkodók, a madarászok, vagy a magyar pusztával ismerkedni kívánó Hortobágyra látogató turisták. A lőszermentesítés két projekt során valósulhatott meg a tájrehabilitációnak köszönhetően, így sikerült a puszta eredeti állapotát visszaállítani.

Rácz András hangsúlyozta, a Nagykunság és a Hortobágy kisvizes élőhelyeinek rekonstrukciója napjainkban felértékelődik, hiszen a víz megtartása ezen a területen kiemelten fontos. Az időszakos vízjárásokat mederkotrásokkal, műtárgy építésekkel, nagymértékű beavatkozásokkal tudják visszaállítani, amely biztosítja a jó ökológiai állapotot.

AM Sajtóiroda

(Fotó: Pelsőczy Csaba)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS