A kormány elfogadta a Baross Gábor Tőkeprogramot, amely 600 milliárd forintnyi új tőkeforrást pumpál a gazdaságba.
A Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram 700 milliárd forintos kerete gyakorlatilag kevesebb, mint 1 hónap alatt kimerült, valamint a rendkívül kedvező, 5 százalékos kamatozású hiteleket kínáló Széchenyi Kártya Program iránt is rendkívül magas az érdeklődés – olvasható a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleményében.
A kormány annak érdekében, hogy a hitelezési oldalt követően a vállalkozások számára rendelkezésre álló források tőke oldalát is megerősítse, a Baross Gábor Tőkeprogram keretében három pilléren keresztül támogatja a gazdaságot:
1. Ingatlan- és értékpapíralapok pillér
2. Új tőkealapok felállítása pillér
3. „Ráemelési” pillér
Az új tőkeprogram keretében elsőként a 150 milliárd forint keretösszeggel rendelkező ingatlan és értékpapíralapok pillér indul meg 2023. március elsejével, amely két alprogramot foglal magában: (I) Ingatlanalapok alprogram, (II) Értékpapíralapok alprogram.
A Nemzeti Tőkeholdingon keresztül megvalósuló Baross Gábor Tőkeprogram a kormány reményei szerint hozzájárul a beruházási aktivitás növeléséhez, az energiahatékonyság javításához, zöldfejlesztések megvalósításához.
A Baross Gábor Tőkeprogrammal együtt a Nemzeti Tőkeholdingon keresztül már mintegy 1600 milliárd forintnyi tőkeforrás érhető el a gazdaság számára. A Magyar Fejlesztési Bank és az Eximbank hitel- és tőkeprogramjain, valamint a Széchenyi Kártya programokon keresztül a vállalatok számára megnyitott finanszírozási források összértéke 3600 milliárd forint, azaz a GDP közel 5 százaléka.
A program részletei a Nemzeti Tőkeholding portálján, a https://nth.hu weboldalon érhetők el.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.