Több mint 5,5 milliárd forint értékben kezdődnek egészségipari beruházások

2021. 06. 04., 16:45

Összesen több mint 5,5 milliárd forint értékben kezdődnek egészségipari beruházások 4 milliárd forintot meghaladó kormányzati támogatással - jelentette be sajtótájékoztatóján Budapesten a pénzügyminiszter.

Varga Mihály közölte, hogy a támogatás az Egészségipari Támogatási Programon (ETP) keresztül 3 céghez jut el, összesen több mint 150 munkahely megtartását támogatva.

A támogatásokat azzal indokolta, hogy az egészségügyi befektetések az önellátás képességét javítva mérsékelik az ország kiszolgáltatottságát, és hosszú távra megalapozzák a gazdasági gyarapodást. Az egészségipari beruházások tehát - mint fogalmazott - a jövő befektetései, amelyhez a szakértelem rendelkezésre áll, a kormány pedig feladatának tekinti, hogy a piacok fellelésében is segítse a magyar cégeket, belföldön és külföldön egyaránt. Mindezt nemzeti alapon, összefogással, önerőből, ahogy a Trianon utáni gazdaságpolitika is tette - hangsúlyozta a nemzeti összetartozás emléknapjára utalva.

Varga Mihály hozzátette, hogy az ETP mostanáig csaknem 70 milliárd forinttal járult hozzá 85 milliárd forint egészségipari beruházáshoz. Magyarország ezeknek köszönhetően ma már olyan termékeket is elő tud állítani, amelyekből korábban behozatalra szorult. Várakozása szerint a fejlesztések jelentősen hozzájárulnak a gazdasági visszarendeződéshez is, amely sokkal gyorsabb lesz, mint a 2008-as válság után - tette hozzá. A sajtótájékoztatót követően aláírták az ETP legújabb támogatási szerződéseit.    

Az mDurance Labor Terhelésélettani Kft. 2,99 milliárd forintos beruházása 2,39 milliárd forintos kormányzati támogatással valósul meg Üllőn, ahol fecskendőket, injekciós tűket, és más orvosi termékek fognak gyártani. Az MMS One Zrt. 712,5 millió forintos beruházása 569 millió forintot kap mesterséges intelligenciával támogatott diagnosztikai rendszer fejlesztésére és gyártására Győrött. A Miller Industries Hungary Kft. Marcalin 2 milliárd forintot fektet be 1,19 milliárd forintos állami hozzájárulással műtéti szettek, hialuronsav-termékek gyártására. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS